A fővárosi lakosoknak, a város vendégeinek és látogatóinak, sőt minden jóérzésű embernek öröm töltheti el a szívét, amikor Budapestnek, a nemzet fővárosának a megújulásáról adhatunk hírt – kezdte beszédét Tarlós István a Budapest Szíve Programról szólva. A főpolgármester úgy fogalmazott, hogy a főváros szívét jelentő Belváros épített örökségének gondozása és rehabilitálása nagy jelentőségű esemény a város történetében. Mint mondta, a Reprezentatív kaputérség valamint a Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése elnevezésű projektek kiépítésének első ütemei egy reményt nyújtó folyamat kezdetét jelzik. Minden törekvésünkkel azon vagyunk, hogy élhető és élvezhető fővárost hagyjunk hátra unokáink számára – szögezte le Tarlós.

A főpolgármester hangsúlyozta, hogy a Budapest Szíve Program most első, jelentős állomásához érkezett.

Tarlós István felvázolta azokat a pontokat, amelyek a kivitelezés szempontjából a legnagyobb nehézséget jelentették. A projekt műszaki és tartalmi bizonytalansága olyan válsághelyzetet teremtett, amelynek kezelése a menedzsmentre hárult, jelentős idő- és munkaráfordítást igényelt – fűzte hozzá. Felhívta a figyelmet arra, hogy amennyiben a közreműködő szervezet nem fogadja el a főváros indokait, veszélybe kerülhet a 2,7 milliárd forintos uniós támogatás. Ugyanakkor hozzátette: „igyekeztünk a projektet a megvalósíthatóság medrébe terelni”.

Mint ismert, a Károly körúti Reprezentatív kaputérség kialakítása első ütemének költsége 3,1 milliárd forint, ebből 2,7 milliárd forintot az Európai Unió finanszíroz. A Hídfőterek és új pesti korzó projekt költségei 2,2 milliárd forintot tesznek ki, ebből mintegy 1,6 milliárd forint az uniós támogatás.

A főpolgármester emellett beszélt arról is, hogy jövő év közepére állítják össze Budapest településfejlesztési koncepcióját, amelybe beépítik a most leszűrt tanulságokat.

A Reprezentatív kaputérség első ütemének megvalósítása révén az Astoria és az Anker köz között megújultak a közművek, a körút Dohány utca és Deák tér közötti szakaszán olyan reprezentatív sétatér jött létre, ahol a különféle közlekedési módok kulturáltan és kiegyensúlyozottan létezhetnek egymás mellett. A kivitelezéssel elkészült a Károly körút közterületének megújítása, csökkent a forgalmi sávok száma, szélesebbek lettek a járdák, valamint 1218 méternyi bicikliutat is megépítettek.

A kiskörúton az Andrássy úthoz hasonló ligetes hangulatot sikerült teremteni – emelte ki a városvezető. Felhívta a figyelmet arra, hogy a beruházást az elkövetkező években minél szélesebb körben szeretnék kiterjeszteni Budapest szerte. A cél, hogy a főváros minél több területe élhető, lakható legyen, hogy Budapest, a nemzet fővárosa egyben a leggondozottabb város, a mi városunk legyen – szögezte le.

Dr. Szűcs Lajos, a Közép-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács elnöke beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy a beruházást úgy kellett megvalósítani, hogy a nem lehetett lebénítani a város életét.

A következő időszak a megújulás felé vezet, ebből a szempontból nagyon izgalmas lesz az önkormányzati és a területfejlesztési törvény megváltoztatása is – emelte ki. Mint mondta, az eddigi projektalapú finanszírozást olyan finanszírozás válta majd fel, amelyben projektek helyett terveket kell készíteni. Zárásképpen Széchényi István szavait idézte, miszerint „az elénk gördülő kövekből sok kitartással és munkával akár lépcsőt is építhetünk”. Ezzel azt mondta ki, hogy összefogással bármilyen probléma legyűrhető, és Magyarország sorsa is előbbre vihető – húzta alá dr. Szűcs Lajos.

„Egy város megújulásának mindig a szívéből kell kiindulni”

A pesti korzó varázslatos hely, kedvelt sétatér, egyedülálló panorámája miatt kiemelt célpontja a fővárosba látogató turistáknak – jelentette ki Tarlós István a megújult Március 15. tér átadásán. A főpolgármester beszámolt arról, hogy a Budapest Szíve Program jóvoltából a történelmi városrész megújításának keretében a Duna-parti sétány hosszabbá vált, és az átépítések után végre lehetőség nyílik arra, hogy egybefüggő járdán sétálhassunk, vagy az itt épült kerékpárútnak köszönhetően biciklizhessünk át az Erzsébet híd alatt. Elmondta, a korzó folytatásaként a Petőfi téren is kiszélesítették a gyalogos felületet, áthelyezték a Petőfi kutat, átépítették a tér északi részén található romépületet, és az ókori romokat befedték. A téren kialakítottak 46 padot, kihelyeztek 12 egyedi tervezésű rozsdamentes acél forgószéket.

Tarlós István érdekességként említette, hogy itt található a város leghosszabb, 31 méteres padja, mely elválasztja a tér burkolt és parkosított részeit. A téren járva érdemes kicsit a lábunk elé is tekinteni, hiszen a burkolatba a kivitelezők belekarcolták a Duna vonalát – jegyezte meg. A politikus felhívta a figyelmet arra is, hogy a tér zöldfelületét több mint másfélszeresére növelték, az északi, templom oldalába süllyesztett részben kialakítottak egy füvészkertet is. A projekt keretében megújult a piarista tömb is, a gyalogosforgalom számára felújított átjáró ismét visszakapta régi funkcióját – jelentette ki a főpolgármester.

A városvezetés kiemelten fontos feladatként tekint a kerékpáros közlekedés fejlesztésére – szögezte le Tarlós István. Az Erzsébet híd alatt kerékpárút fut, melyet a tér déli részének hamarosan induló átépítése során integrálnak a fővárosi kerékpárutak hálózatába, a megújult Március 15. téren pedig 56 férőhelyes kerékpártároló létesült – tette hozzá. Tarlós István bízik benne, hogy a megújult Március 15. tér Budapest kedvelt közösségi terévé válik majd.

Rogán Antal a Március 15. tér átépítését mérföldkőnek nevezte. „Egy város megújulásának mindig a szívéből kell kiindulni” – jegyezte meg. A Belváros polgármestere felidézte, hogy a rendszerváltozáskor mennyire várták az emberek Budapest megújulását, az elhanyagolt állapotban levő közterek, utcák megváltozását, ám ez sokáig várakozás maradt. A politikus szerint ezért sokszor az a közhangulat kezdett eluralkodni, hogy Budapestnek nincs jövője. Ha viszont körülnézünk ezen a téren, és a város több pontján, akkor büszkén és magabiztosan jelenthetjük ki, hogy Budapestnek igenis van jövője! – szögezte le Rogán Antal. A belvárosi polgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a fővárosnak hihetetlen nagy a kulturális és építészeti öröksége, de ez az örökség csak akkor ér valamit, ha a jelen célkitűzéseihez is társítani tudjuk. Ehhez meg kell újulnia a városnak. A jelen és a múlt harmóniája fogja megteremteni a jövő Budapestjét – fűzte hozzá.

A polgármester tanulságként említette, hogy egy sikeres és büszke város - ahol az emberek szeretnek élni - nem épülhet fel pusztán rendeletekből, jogszabályokból, hivatali ügyekből, közös vízióra van szükség. A víziók eléréséhez egyszerre kell szívósság és alázat – tette hozzá. Rogán Antal szerint Budapestben óriási tartalék, évtizedeken át elfojtott energiák rejlenek, ezeket kell felszabadítani. Ezekhez merész álmok, közös célok kellenek – fűzte hozzá.

A politikus jó dolognak tarja, hogy az előző városvezetés a Belváros újjáépítésének a terve mellé állt. Ennél nagyobb köszönet illeti a főváros jelenlegi vezetését, akik nemcsak a projekt mellé álltak, hanem az elmúlt egy évben együttműködve az V. kerülettel a lemaradt programokat egyenesbe hozták és megvalósították azt – tette hozzá, megjegyezve: Tarlós István főpolgármester úr a tettek emberének bizonyult.

Cikk:	Tarlós: A budapestiek azt várják, hogy rend legyen + videó
Cikk:	Tarlós: A zöld könyvben senki ne keressen szenzációt!
Cikk:	Tarlós: El kell szállítani a szabálytalanul parkoló autókat