Az országjelentés szerint az Európai Bizottság a tíz, jövőre csatlakozó EU-országnál összesen mintegy negyven olyan, aggodalomra okot adó kérdéskört talált, amelyek kapcsán felhívja majd ezen államokat, hogy még a 2004. májusi csatlakozásuk előtt hozzanak "azonnali és döntő" lépéseket megoldásukra. Magyarországot négy területen marasztalja el a brüsszeli jelentés. Az unióban ugyanis úgy látják, hogy nem halad megfelelő ütemben az uniós mezőgazdasági támogatásokat fogadó intézet, a kifizető ügynökség felállítása. Nincs kiépítve az uniós támogatások kifizetéséhez szintén szükséges integrált irányítási és ellenőrzési rendszer, a sokat emlegetett iier. Amely egyébként nem is működhetne igazán, mert jelenleg nincs is mit irányítania, hiszen az iier alá rendelt rendszerek sem működnek. Megoszlanak a vélemények a parcellaazonosító rendszer kiépítettségéről, de legfőképpen működőképességéről; nem teljes az egységes állat-nyilvántartási rendszer; a részsikerek ellenére gond van az élelmiszer-biztonsággal, és még nagyobb az állategészségüggyel, amelynek teljes informatikai háttere hiányzik.
Mindez lefordítva azt jelenti: 2004-ben az összes mezőgazdasági termelőnek fel kell kötnie a gatyáját, mégpedig jól és szorosan, és ha eddig még nem tette volna meg, akkor élére kell állítania minden forintot, mert a beharangozott Kánaán, a sokkal több mezőgazdasági támogatás, úgy néz ki, nem ér el hozzájuk. Ha nem lesz működőképes a kifizető ügynökség, nem készülnek el a regisztrációs rendszerek és az iier, akkor nem lesz uniós támogatás. Ne így legyen.
Persze ezekre a felvetésekre a hivatalos nyilatkozatok mindig igyekszenek megnyugtatóan reagálni, hogy senki ne aggódjon, ha most netalántán egy-egy területen minimális csúszásban is vagyunk, a késedelmet majd pótoljuk, nyugalom. Az ilyen megnyilvánulásoktól azonban inkább aggódni lehet. Azt nem lehet mondani, hogy kell, de azt igen, hogy lehet. Mert sok a csúsztatás. A nyilvánvalóan lyukas és hiányos agrárbüdzsé például mindenre elegendő pénzt tartalmaz, jut belőle nemzeti támogatásra, natúrra és az unióst kiegészítő harmincszázalékosra egyaránt. Kerül aztán belőle áthúzódó támogatásokra, sőt az uniós huszonöt százalékos támogatásokat is ki lehet majd gazdálkodni belőle. A csodával határos módon.
Szomorúbb az, hogy ilyen intézményi hiányosságok mellett, és az összes agrárszervezet érvelése ellenére még mindig a szép agrárjövőt festi a kormány. A valóság azonban más lesz. Ezt Szanyi Tibor, a földművelésügyi tárca politikai államtitkára jelentette ki, amikor azt mondta, hogy a magyar gazdák ugyanúgy kapják majd az uniós támogatásokat, mint az uniós gazdák. Ami utófinanszírozást jelent, azaz pénz, egy esetleges hazai előlegtől eltekintve csak 2004. december elseje után lesz. Ha lesz. Ha sikerül minden, az uniós támogatások lehívásához szükséges rendszert, intézményt kiépíteni.
Ennyi, egyelőre. Aztán majd mindenki meglátja.

Nagy Ottó - Magyar Nemzet
2003. november 5.