Változhat a büntetőeljárási törvényben a kiemelt ügyek köre azáltal, hogy ebbe a kategóriába sorolnák 2012. január 1-jétől a költségvetési csalást is. Mindezt a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) csütörtökön közzétett törvénytervezete tartalmazza, amely emellett rögzítené a büntető törvénykönyvben (Btk.) a befolyás vásárlásának tényállását, továbbá lehetővé tenné, hogy a katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásban is eljárjon.
Az egyes büntető vonatkozású törvények módosításáról szóló előterjesztés csütörtökön jelent meg a kormányzati honlapon, azt a kabinet még nem tárgyalta meg.
A tervezet alapján változna a büntetőeljárási törvény, mégpedig úgy, hogy a 2012. január 1-jétől hatályos törvénymódosításoknak megfelelően kiemelt üggyé nyilvánítanák a költségvetési csalás bűncselekménye miatt indult büntetőeljárást, ugyanakkor elhagynák a kiemelt ügyek közül a jogosulatlan gazdasági előny megszerzését, a különösen nagy vagy azt meghaladó mértékű bevételcsökkenést okozó adócsalást, a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást és az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésének bűncselekményét.
Mint írják, a kiemelt jelentőségű ügyekben megakadályoznák, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvéd - "aki ez esetben valójában nem a tanú érdekeit tartja szem előtt, és esetleg nem is az ő megbízásából jár el" - azért vegyen részt a kihallgatáson, hogy értesüljön a tanúvallomás tartalmáról, és arról tájékoztatni tudja a terheltet vagy más valakit, akinek ez érdekében áll. Ezért rögzítenék, hogy a tanú érdekében eljáró ügyvédnek a tanú kihallgatásán való jelenlétét az ügyész az ügy körülményei alapján - a sértett tanúkénti kihallgatása kivételével – megtilthatja.
A Btk. befolyással üzérkedés fejezete kiegészülne a befolyás vásárlása alcímmel. Ennek értelmében aki arra hivatkozik, hogy hivatalos személyt befolyásol, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér, bűntettet követne el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel lenne büntetendő.
A tervek szerint a közélet tisztasága elleni bűncselekmények elévülésének határideje legalább öt év lenne.
A katonai ügyészségek 2012. január 1-jén történő megszüntetése miatt módosítanák a katonai büntetőeljárásban az ügyészség hatáskörére és illetékességére vonatkozó szabályokat. Lehetővé tennék egyebek mellett azt, hogy a katonai ügyész nem katonai büntetőeljárásban is eljárjon. Polt Péter legfőbb ügyész csütörtökön jelentette be, hogy az egységes ügyészi szervezetbe integrálódik a katonai ügyészség, hogy az ott felhalmozott tapasztalatok is segítsék a korrupció elleni küzdelmet.
A javasolt módosítások alapján - a 2012. január 1-jétől hatályos új alaptörvény rendelkezésének megfelelően - számos törvényben átvezetnék a Magyar Köztársaság kifejezés helyébe a Magyarországot, valamint a Legfelsőbb Bíróság helyébe a Kúria elnevezést.
A tervezet szerint egyes bűncselekmények esetében kizárható lenne a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége. Ilyen eset a többi közt az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, a népirtás, az apartheid, a polgári lakosság elleni erőszak súlyosabban minősülő esete, a bűnös hadviselés, a nemzetközi szerződés által tiltott fegyver alkalmazása, a hadikövet elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei, az emberölés, emberrablás és az emberkereskedelem súlyosabban minősülő esetei, a terrorcselekmény, a zendülés súlyosabban minősülő esetei, az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni erőszak súlyosabban minősülő esetei, a parancsnoki kötelességszegés és a kibúvás a harci kötelesség teljesítése alól.
Az előterjesztés a gyámügyi szakemberekre is kiterjesztené az eddig a pedagógusokkal kapcsolatban meghatározott, közfeladatot ellátó személyek körét, akiknek a sérelmére elkövetett bűncselekményt minősítetten büntetik.
A jogszabály 2012. január 1-jén lépne hatályba.