Természetesen volt. Most pedig itt állunk 6900 milliárd forintnyi, devizában felvett lakossági kölcsönnel (ehhez jön még a vállalatok és az önkormányzatok ezermilliárdos nagyságrendű franktartozása), és küszködünk, miként lehetne valahogy mégis visszaváltani forintra a korábban felelőtlenül folyósított kölcsönöket.

A csapdából való szabadulás újabb lehetőségét kínálta fel tegnap a kormány: rögzített, kedvező árfolyamokon tenné lehetővé az egyösszegű végtörlesztést a bajba jutott adósok számára. Veszteségmegosztás a bank és az ügyfél között. Mérséklődhet az ország devizaeladósodottsága és kiszolgáltatottsága, ám újabb kockázatokkal – forintgyengüléssel és a banki hitelezés további visszafogásával – is szembe kell nézni. Várható volt az érintettek reakciója: a bankszövetség tiltakozott, a nálunk legtöbb devizahitelt kihelyező két osztrák nagy bank, az Erste és a Raiffeisen részvényei zuhantak. Védelmébe vette a pénzintézeteket Michael Spindelegger osztrák külügyminiszter is, Martonyi János viszont arra emlékeztetett, hogy épp az érintett bankok kampányoltak a devizaalapú hitelek mellett, a terhek vállalásából tehát nekik is illene kivenni a részüket.

A teljes publicisztikát az MNO-n olvashatja.