A KIM kedden bocsátotta az MTI rendelkezésére az uzsorázás ellen jelenleg lehetségesnek látszó beavatkozási pontokat. A tárca szerint az első lehetséges jogszabály-módosítás az ügyész keresetindítási jogának egyértelműsítése, ami azt jelenti, hogy a törvény konkrétan kimondaná: uzsoragyanús ügyekben az ügyész keresetet indíthat.

A második beavatkozási lehetőségnek azt tartja a KIM, hogy ne csak az üzletszerűen elkövetett uzsorázás lehessen a bűncselekmény megállapításának alapja. Ugyanis - mint kifejtik - az "üzletszerűség" sok esetben nem állja meg a helyét, "miközben az adósoknak okozott kár nagyon is drámai". Példaként említik azt, amikor az uzsorás ugyan csak egy alkalommal nyújt uzsorakölcsönt, de cserébe, a kölcsön nyújtásával egyidejűleg, aláírat az adóssal egy ingatlan adásvételi szerződést azzal, hogy ha nem fizet, átíratja a nevére a házat. Végül pedig ezt meg is teszi, akár még úgy is, hogy az adós fizet - teszik hozzá.

A harmadik verzió az igazságügyi tárca álláspontja szerint az, hogy hasonlóan a gyakran bűnszövetségben elkövetett korrupciós bűncselekményekhez, uzsoraügyekben is alkalmazni lehetne a korlátlan enyhítés lehetőségét. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy ha a bűnszövetségben uzsorázó elkövető önként feljelenti társait, akkor esetében a kiszabandó büntetést akár mellőzni is lehetne.A szociális kártya bevezetése is elősegítheti az uzsora-bűncselekmények visszaszorítását, mert így az érintett közvetlenül áruban, közműszolgáltatásban kapná meg az állami támogatást - véli a KIM, hangsúlyozva ugyanakkor: fennáll annak a kockázata, hogy még ez sem állítja meg az uzsorásokat, mert akár az élelmiszert is elvehetik, és ezzel úgynevezett "boltocskázásba" kezdenek, ami az uzsorázásnak egy újabb formája.