Legalábbis ezt hihetnénk, ha bennünket csakis a kormánysajtó és a minisztériumi emberek nyilatkozatai orientálnának.
Mert mik is ezek a - kormány interpretációjában - nüansznyi kifogások?
Az Állami Számvevőszék akár a jóléti rendszerváltás kerékkötője is lehetne azzal, hogy a jövő évi büdzsét számos szempontból elmarasztalta, amennyiben a kormány intéseit figyelembe venné. Mert mi például az a hiányzó 150 milliárd forint az emberek boldogulásához képest?
Ott van aztán a Magyar Nemzeti Bank is, amely bizony kritizálja a PSZÁF-ról szóló törvény kormányzati verzióját. Indokolatlan átszervezés? Ingatag pénzügyi stabilitás? Hiszen vannak ennél jóval magasztosabb szempontok is, például a nemzeti közmegegyezés, amelyet hogyan is lehetne tető alá hozni, ha a pénzügyi felügyeletet egy állandóan ágáló személy vezeti?
Ebből következik: a PSZÁF törvényt illető tiltakozásait, miszerint az új jogszabály a felügyelet független és hatékony működését veszélyezteti, már eleve illik figyelmen kívül hagyni.
Európai politikusok, az Európai Unió különféle szervei? Nekik - lokális pozícióik miatt is - dunsztjuk sem lehet a szocialista törvényességről és a jóléti rendszerváltásról.
Daniéle Nouy-nak, a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság főtitkárának, Elmar Broknak, az Európai Parlament külügyi bizottsági elnökének, Eddy Wymeerschnek, a belga Bank és Pénzügyi Felügyelet vezetőjének és First Bolkensteinnek, a belső piacokat felügyelő biztosnak a Szász melletti kiállását a kormány részéről egy kézlegyintést sem érdemelt.
Joggal. Hiszen ők csak olyasminek a hiányát kérték számon, ami a kormányzati prioritások között a legutolsó helyen szerepel. Mindnyájan arra hívták fel a figyelmet, mennyire fontos a hatalmat kontrolláló szakmai intézmények függetlensége.

fidesz.hu