Kérdésre válaszolva Illés hangsúlyozta, bár igaza van Kelemen Hunornak abban, hogy évezredes hagyománya van a térségben a bányászatnak, ugyanakkor most nem folyik semmilyen ilyen jellegű tevékenység ott.

Ráadásul az államtitkár szavai szerint, a 2000-es katasztrófát megelőző időkben soha nem használták a cianidos technológiát, melyről köztudott, hogy 10-15 év alatt kivonják a zagyból a nemesércet, ezt követően megszűnik a kitermelés, a munkahelyekkel együtt, és nem marad más csak a felbecsülhetetlen környezeti károk. Hozzátette: ha az eredeti állapot visszaállításának költségét is ki kellene fizetnie az üzemeltetőnek, akkor biztos, hogy nem lenne érdemes ilyen módon kitermelni az érceket.

A kormány akar és tud is tenni az ellen, hogy a beruházás jelen formájában megvalósuljon – hangsúlyozta Illés, hozzátéve: az EU 27 tagországának parlamenti képviselői döntöttek arról, hogy az Európai Bizottság tiltsa be a cianidos technológiát. Összegzésében a környezetvédelmi államtitkár kiemelte: versenyfutás zajlik jelenleg azért, hogy előbb hozzák meg Romániában a döntést a beruházásról, vagy az EB hozza meg tiltóhatározatát hamarabb.

A környezetvédelmi termékdíjról szólva Illés elmondta: a jövőben nemcsak az üdítős palackok lesznek díjkötelesek, hanem azok a kozmetikai cikkek is, amelyek műanyag csomagolásban vannak, példaként a samponokat említette. Ráadásul ezek a flakonok nem is hasznosíthatók újra, tehát több érv szólt amellett, hogy ezekre is vonatkozzon a szabályozás – húzta alá.

Illés szerint ennek ellenére korábban azért nem terhelte termékdíj a kozmetikai cikkek csomagolását, mert erős volt a lobbijuk. Összegzésében az államtitkár rámutatott: a mindenkori termékdíjat az határozza meg, hogy a göngyöleg előállítása milyen környezetterheléssel jár.  Az a célunk, hogy a hulladékgazdálkodás terén az állam és önkormányzatok szerep erősödjön meg. Azaz ne magánérdekeltségek diktálják az árakat a közszolgáltatásoknál – fogalmazott a politikus.