Arra kell számítani, hogy a magyar belpolitikai fejleményeket és a parlamenti jogalkotási folyamatot a jövőben is figyelemmel fogja kísérni az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlése és a Velencei Bizottság - közölte szerdán a magyar külügyminisztérium, miután Prőhle Gergely, a tárca helyettes államtitkára megbeszéléseket folytatott Strasbourgban az ET több vezetőjével.
Prőhle Thorbjorn Jaglanddal, az ET főtitkárával, Wojciech Sawickival, az ET parlamenti közgyűlésének főtitkárával, valamint Thomas Markerttel, a Velencei Bizottság főtitkárával tárgyalt. A Velencei Bizottság jogi szaktekintélyekből álló nemzetközi véleményező, tanácsadó testület, és az ET parlamenti közgyűlésének megbízásából jelentést készített az új magyar alaptörvényről, illetve az annak elfogadásához vezető eljárásról.
A helyettes államtitkár strasbourgi megbeszéléseinek a magyar külügyi tárca közlése szerint két célja volt. Egyrészt a főtitkárral áttekintették a szervezet napirendjén levő olyan kérdéseket, amelyek a magyar diplomácia homlokterében is állnak - például a roma kérdést, az észak-afrikai országok átalakulási folyamatát, az európai kulturális sokszínűség ügyét. Másrészt a parlamenti közgyűlés és a Velencei Bizottság vezetőjével áttekintették azokat a hazai jogalkotási eseményeket, melyeket az ET az európai normákkal való megfelelés szemszögéből vizsgál.
"A megbeszélések alkalmat adtak arra, hogy Prőhle Gergely bemutassa a szervezet által bírált jogalkotási lépések társadalmi-politikai hátterét, és eloszlasson számos félreértést vagy tárgybeli tévedést" - olvasható a magyar külügyi közleményben. A tárca szerint ezzel együtt arra kell számítani, hogy a magyar belpolitikai fejleményeket - különös tekintettel az Országgyűlés jogalkotási folyamatára, így az egyházi törvényre, a választójogi törvényre, az igazságszolgáltatás működését szabályozó törvényre, az alkotmánybíróságról szóló törvényre - az ET parlamenti közgyűlése és a Velencei Bizottság a jövőben is figyelemmel fogja kísérni.