A déli szomszédság fontos Európa számára, hiszen az ottani folyamatok jelentősen befolyásolják a kontinens életét, például a migráció, a terrorizmus és az energiabiztonság vonatkozásában, a keleti partnerség viszont hosszú távon az EU kibővítésével járhat, ezért az uniós szomszédságpolitika e két dimenziója eltérően kezelendő - mondta a tárca biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára a Magyar Atlanti Tanács rendezvényén, a Stefánia Palotában, ahol a keleti partnerség jövőjéről tanácskoztak a téma szakértői. Sztáray Péter hangsúlyozta: a keleti partnerség következő, szeptember 29-30-án Varsóban rendezendő csúcstalálkozója - amelynek a társházigazdája lesz Magyarország - fontos állomás az EU-szomszédságpolitika újragondolásában, a keleti partnerség melletti elkötelezettség megerősítésében (a csúcstalálkozót eredetileg májusban Gödöllőn rendezték volna meg a soros magyar EU-elnökség félévében).

Bár az érintett országok - Örményország, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Ukrajna és Fehéroroszország - európai integrációja természetesen időt igényel majd, mind az EU, mind a szóban forgó országok erősen érdekeltek kapcsolataik szorosabbra fűzésében - mondta.
A helyettes külügyi államtitkár meggyőződése szerint a varsói találkozó sikere érdekében az EU-nak világos és következetes üzenetet kell küldenie a keleti partnereknek, arra bátorítva őket, hogy vigyék tovább a gazdasági és társadalmi modernizációhoz szükséges alapvető reformokat. Erősebb politikai együttműködést, mélyebb gazdasági integrációt, továbbá pénzügyi támogatást kell kínálni a reformok mellett elkötelezett országnak, és a csúcstalálkozó eredményeinek minél hamarabb konkrét programokban kell testet ölteniük - mondta Sztáray Péter.

Roman Kowalski, Lengyelország budapesti nagykövete arról beszélt, hogy a 2011 második félévi soros lengyel EU-elnökség egyik legfontosabb eseménye a keleti partnerségi csúcstalálkozó. Lengyelország történelmi, geopolitikai és társadalmi okok miatt rendkívül fontosnak tekinti ezt a kezdeményezést, amely kiemelt jelentőségű Magyarország, Közép-Európa és az egész Európai Unió számára is - mondta a diplomata.

Kowalski világossá tette: a keleti partnerség arra irányul, hogy az érintett hat országban serkentse a gazdasági fejlődést, elősegítse a demokrácia és a civil társadalom erősödését. A kezdeményezés alapvető céljaként említette, hogy az EU társulási szerződést kössön az országokkal és vízummentes beutazást biztosítson állampolgáraik számára. Azt mondta, a találkozón elfogadandó nyilatkozatban egyértelművé kell tenni, hogy a vízummentes státust elérheti mindegyik, a szükséges feltételeket teljesítő keleti partner ország. Az Ukrajnával és Moldovával elindított vízumliberalizációs folyamat modellként szolgálhat a több partner állam számára - tette hozzá.

A nagykövet hangsúlyozta: az EU-nak az a szándéka, hogy ezeket az országokat közelítse az uniós értékekhez, ezáltal fokozva a stabilitást, biztonságot és jólétet egész Európában. Kiemelte, hogy a varsói csúcstalálkozóval egyidejűleg keleti partnerségi üzleti fórumot rendeznek, valamint konferenciát tartanak a civil társadalom szerepéről. A svéd-lengyel kezdeményezésből kinőtt, 2009 májusában Prágában indított keleti partnerség keretében az EU szorosabbra kívánja fűzni kapcsolatait a hat érintett volt szovjet tagköztársasággal, a program 2013-ig 600 millió eurós költségvetéssel rendelkezik.