Az európai integráció többsebességes jellege adottság, Budapest azt azonban el szeretné kerülni, hogy egy "strukturális kétsebességű" folyamat alakuljon ki - fejtette ki Magyar érdekérvényesítés és magyar prioritások az EU elnökség után címmel tartott előadásában a diplomata.
    
Ne emelkedjenek olyan falak, amelyeket Magyarországnak nehéz átlépni - fogalmazott a Külügyminisztérium EU-ügyekért felelős helyettes államtitkára, utalva arra, hogy bár az ország kötelezettséget vállalt az eurózónába történő belépésre, ezt középtávon nem tervezi. A magyar gazdaság erős integráltsága miatt Magyarországnak jelentős érdeke fűződik az övezet stabilitásához - tette hozzá.
    
Ódor Bálint megítélése szerint az EU nagyon nehéz helyzetben van, még nem látni igazán, hogy az euróövezet problémáinak kezelése hová vezet. Az EU szerinte újabb fordulóponthoz érkezett történetében. Van esély arra, hogy az EU megerősödve kerüljön ki a válságból, de ez nagy valószínűséggel az euróövezeten belüli szorosabb fiskális együttműködéssel fog járni. Októberben minden bizonnyal döntés születik arról, milyen új együttműködési keretek jönnek létre, és azok mely politikákra terjedhetnek ki - tette hozzá.
    
Magyarország azonban nem érdekelt a fiskális koordináció fokozásában, így az adóharmonizációban való továbblépésben sem. Ugyanakkor nem akar úgy belépni az euróövezetbe, hogy a szabályok kialakításában nem vehet részt - mutatott rá.
    
A diplomata kijelentette, hogy a magyar kormány semmilyen módon nem fog támogatni olyan javaslatot, amely az adóharmonizáció fokozását szolgálná, "ez ugyanis nem felelne meg a magyar gazdasági érdekeknek". Kifejtette, tulajdonképpen nem adót, hanem adóalapot harmonizálnának, és ez megkötné a nyereség elosztásában azoknak a cégeknek a kezét, amelyeknek több országban vannak leányvállalataik, az alacsonyabb társasági adót előíró országok helyzete nyilván romlana.
    
Ódor Bálint úgy látja, hogy rövid távon, az elkövetkező 3-4 hónapban az EU döntéshozatalában "kicsit háttérbe szorul" a közösségi módszer, és előtérbe kerül a kormányközi együttműködés, nagyobb szerepet kapnak egy kis számú tagállam megállapodásai. A magyar kormány mindenesetre átlátható döntéseket szorgalmaz - szögezte le.
    
A helyettes államtitkár azt mondta, az első félévi soros magyar EU-elnökség sikeréről utólag akkor lehet beszélni, ha a megszerzett sok kapcsolatot, tudást és tapasztalatot a lehető legjobban a magyar érdekérvényesítés szolgálatába lehet állítani. Fontos, hogy a napirenden szereplő kérdésekben megjelenjenek a magyar szempontok - hangsúlyozta.
    
Elmondta, hogy a magyar szempontok érvényesítése két pillérre épül, egyfelől az európai értékek iránti elkötelezettségre, másfelől egy pragmatikus megközelítésre a 200-300 futó ügy alakításában. Ez utóbbi azt jelenti, hogy ki kell választani a markáns magyar érdekeket érintő jogszabálytervezeteket, és a hasonló álláspontú országokkal együttműködni. Tulajdonképpen arról van szó, hogy Magyarország a számára problémás kérdésekben az európai színtéren is megpróbál választ találni - a helyettes külügyi államtitkár.