A magyar diplomácia vezetője részt vett ENSZ főtitkára által összehívott, úgynevezett Líbia barátai csoport magas szintű ülésén, amelyen egyebek között felszólalt Barack Obama amerikai és Nicolas Sarkozy francia elnök, valamint a líbiai Átmeneti Nemzeti Tanács (ÁNT) élén álló Musztafa Abdel-Dzsalíl is.

Mint azt Tóth József, a Külügyminisztérium sajtófőnöke az MTI-nek New Yorkban elmondta, ilyen tanácskozásra Magyarországot első alkalommal hívták meg, a líbiai válságban betöltött kitűntetett szerepének köszönhetően. Az elismerés a tripoli magyar nagykövetség tevékenységének, illetve azoknak a lépéseknek szól, amelyet Magyarország diplomáciája az EU-elnökség alatt és az azt követő időszakban tett meg Catherine Ashton, az unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek kérésére. A rendezvény fő célja a líbiai rendezés magas szintű nemzetközi támogatásának megerősítése volt. A részvevők egyetértettek a rendezés legfontosabb elveivel, nevezetesen azzal, hogy a líbiaiaknak maguknak kell kialakítaniuk a konszolidáció és az újjáépítés feltételeit, a társadalmi kiegyezést minél szélesebb alapra kell építeni, és hogy a cél a szabad választások megtartása, valamint a demokrácia és a jogállamiság kiépítése.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának múlt heti döntése értelmében a nemzetközi közösség a jövőben is hozzájárul a líbiai demokratikus átmenet sikeréhez. A magyar külügyi szóvivő emlékeztetett rá, hogy Martonyi János korábban levélben jelezte Abdel-Dzsalíl ÁNT-elnöknek, hogy ebben Magyarország is kész részt venni, és a téma kedden felmerült Schmitt Pál köztársasági elnök és Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár megbeszélésén is. A magyar diplomácia szinte a kezdetektől fogva kapcsolatban állt a felkelők és az ÁNT különböző csoportjaival. A tanács mellé a külügyminiszter delegált egy kapcsolattartó diplomatát, de Magyarország emellett Tripoliban részt vett a humanitárius helyzet kezelésében, és ellátta az EU-tagállamok, valamint külön megállapodás alapján az Egyesült Államok, Kanada és mások érdekképviseletét. "Magyarországnak ez a kiemelt szerepe EU-elnökséget követő időszakban is megmaradt, ugyanis segítséget nyújtunk az EU tripoli képviseletének az újraindításához" – mondta az MTI-nek Tóth József.

Martonyi János kedden részt vett a 27 uniós külügyminiszternek a közel-keleti helyzetről folytatott tanácskozásán. A szóvivő elmondta, hogy Magyarország támogatja Catherine Ashton főképviselő asszonynak a konfliktusban érintett szereplőkkel folytatott tárgyalásait.

"Még nem látható, hogy a palesztin fél milyen javaslatot fog tenni pénteken az ENSZ-ben a palesztin státust illetően. A magyar álláspontot ennek az ismeretében fogjuk tudni majd véglegesíteni. Magyarország számára az lenne kívánatos, hogy mind az EU-n belül, mind a transzatlanti partnerekkel közös álláspontot sikerüljön kialakítani, ami utat nyit az izraeli-palesztin közvetlen tárgyalások újrafelvételéhez. Olyan megoldást szeretnénk, amely nem növeli, hanem csökkenti a feszültséget a térségben. A mostani megbeszélés alapján úgy tűnik, hogy erre még van reális esély" – fogalmazott a külügyminisztérium sajtófőnöke. A magyar külügyminiszter az uniós kollégáival és Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel együtt munkaebéden vett részt. Itt is a palesztin státuskérdés állt a középpontban.

A megbeszélésen a felek egyetértettek abban, hogy a rendezés érdekében további erőfeszítéseket kell tenni a közel-keleti "kvartett" keretében, amelynek az EU és Oroszország is tagja, az Egyesült Államok és az ENSZ mellett. A líbiai helyzettel kapcsolatban egyetértés volt abban, hogy a Nyugatnak és Moszkvának egyaránt részt kell vennie a demokratikus átmenet segítésében. Moszkva álláspontja ugyanakkor eltér a líbiai beavatkozást megalapozó BT-határozat értelmezését illetően. Az EU-külügyminiszterek üdvözölték az előrelépést az orosz vízum-liberalizáció feltételeinek megállapításában.

Martonyi János kedden, miként korábbi egyesült államokbeli látogatásai során, találkozott az amerikai zsidó szervezeteket képviselő American Jewish Committee tagjaival. A közel-keleti helyzet és a palesztin státus ENSZ-beli kezelése ezen az eszmecserén is meghatározó szerepet játszott. A külügyminiszter ismertette a magyar álláspontot, amely nagyobb szerephez juttatná az EU-t az érintett felek tárgyalóasztalhoz ültetésében, s amelynek kiegyensúlyozottsága és konstruktivitása a szóvivő szerint a zsidó szervezetek részéről is támogatást kapott.

A megbeszélésen szó esett a magyarországi zsidó közösség helyzetéről. Martonyi János köszönetét fejezte ki az Esterházy János szlovákiai zsidómentésének izraeli elismeréséért. Tóth József emlékeztetett rá, hogy Avigdor Liberman izraeli külügyminiszter levélben tudatta Martronyi Jánossal, hogy a Jad Vasem is nagyra értékeli Esterházynak a háború idején tett tevékenységét.