Az egyebek mellett erről is szóló jogszabály a jövő év elején kerülhet az Országgyűlés elé. Elmondta, az ilyen cégek által rendszeresen befizetett összeg a biztosítótársaságoknál alapot képezne, amelyből egy esetleges baleset során fedezni lehet a következményeket, hogy ne az adófizetők zsebéből kelljen az államnak a kárelhárítást kifizetni. Illés Zoltán példaként elmondta, hogy a vörösiszap-katasztrófát okozó MAL Zrt. biztosítása 10 millió forint volt, a kár pedig 35 milliárd forint körüli. Felhívta a figyelmet arra, hogy az elmúlt időszakban több ipari baleset történt a világban és Magyarországon is.

Mint mondta, az ipari balesetek hirtelen következnek be, nagyon nagy hatással bírnak rövid idő alatt, a következmények elhárítása viszont hosszú ideig tart. "A legjobb védekezés a megelőzés" - fogalmazott az államtitkár. Emlékeztetett, hogy október 4-én lesz egy éve, hogy bekövetkezett a vörösiszap-katasztrófa, amely 10 halálos áldozatot követelt, és 150-160 ember sérült meg, köztük tűzoltók is.

Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója a vörösiszap-katasztrófa kapcsán elmondta: a veszélyes üzemek hatósági felügyelet alatt tartását más módon, egy egységes hatóság keretében kell elvégezni. Másik fontos tanulságnak nevezte a károkozó magántulajdonban lévő vállalat állami felügyelet alá vonását. A főigazgató szerint a vörösiszap-katasztrófa kapcsán "ez egy világújdonság volt", és sikeres.

Elmondta: új megközelítést, új forrást igényelnek a települési veszélyhelyzeti tervezések, és az ott alkalmazásra felkészíthető erők, felszerelések. Hozzátette: ezért a most elfogadott jogszabály szerint a veszélyes tevékenységet folytató üzemek éves nettó árbevételük 0,1 százalékát fizetik be.

Ismertette, hogy a hétfőn elfogadott jogszabállyal kibővült a katasztrófavédelem jogköre. Eddig csak a közúti veszélyes áruszállításra vonatkozott, de a törvény kiterjesztette a vasúti, vízi és légi veszélyesanyag-szállításra is.
A törvény érinti a polgári védelmi és a veszélyhelyzet-irányítási rendszert is.