2010-ben, amikor a kormányzásra készültünk, megkerestek a főváros lakói azzal, hogy a fedél nélküliek elfoglalták az aluljárókat, a kapualjakat – jelentette ki Pintér Sándor. A belügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a második Orbán-kormány megalakulását követően a karitatív szervezetekhez fordult, hogy velük együttműködve rendezzék a problémát. A kitűzött célt azonban a szervezetek nem tudták elérni, a hajléktalanok, a nincstelenek az ellátás reményében egyre inkább a fővároshoz fordultak, és a létszámuk is megemelkedett – emelte ki. Ezt követően a Belügyminisztérium megfogalmazott egy törvényjavaslatot, amit az Országgyűlés el is fogadott.  

A vonatkozó törvény értelmében az önkormányzatoknak lehetőségük nyílt arra, hogy ők szabályozhassák a közterületek rendjét – jelentette ki Pintér Sándor. Hozzáfűzte: a szabályozáskor egyaránt figyelembe kell venni az állampolgárok és az elesettek igényét. A politikus beszámolt arról is, hogy százmilliós nagyságrendben fordít pénzt a kormányzat és az önkormányzat is arra, hogy javuljon a hontalanok helyzete.

A belügyminiszter hozzátette: Józsefvárosban egy nagyon nehéz kérdést fogalmaz meg a kerület vezetése.  

Emlékeztetett arra, hogy a Csepelen történt események során kiderült: vannak olyan hajléktalan-csoportok, akik saját törvényeik szerint élnek, amelybe „beleférnek a kínzások, a rablások, sőt még az emberölés is”. Ezt nem fogadhatjuk el – szögezte le, hozzáfűzve: ennek érdekében a fővárosban olyan hajléktalanszállások megnyitását tervezik, ahol egészségügyi ellátást is nyújthatnak a rászorulók számára, valamint rendőri jelenlétet is biztosítanak. Ezzel párhuzamosan a főváros közterületeit visszaadnánk az itt élőknek – fogalmazott Pintér Sándor. Felhívta a figyelmet arra, hogy a közterület mindenkié, nem sajátíthatja ki magának egyetlen csoport sem. 

Mint mondta, ahhoz, hogy bebizonyosodjon, hogy a főváros jó úton jár-e, szükséges a józsefvárosi népszavazás.

"A hajléktalanellátás totális csődöt mondott" 

Kocsis Máté arról tájékoztatott, hogy a vasárnapi referendum a kerület történetében az első helyi népszavazás lesz. Mint mondta, Józsefvárosnak négy problémával kell megküzdenie: a gettósodás, a prostitúció, a bűnözés és a hajléktalanság kérdésével. Szavai szerint, míg az első három témában mindig politikai konszenzus volt, addig a fedél nélküliek helyzete politikai vitát váltott ki. Szigorú jogszabályokkal meg kell fékeznünk a köztereinken a balkáni állapotokat – hangsúlyozta a kerület polgármestere. Hozzáfűzte: újra kell szervezni a hajléktalanellátást, „ami az elmúlt húsz évben totális csődöt mondott”.  

Megnyugtató rendet szeretnénk az utcákon – emelte ki a fideszes polgármester. Kocsis Máté úgy fogalmazott, egyetértenek és támogatják a Belügyminisztérium és a főváros hajléktalan-üggyel kapcsolatos elképzeléseit, emellett tárgyalásokat kezdeményeznek majd a kérdésben a Szociális Államtitkársággal is.

Több ezren élnek az utcákon, és ennek a terheit a kerület nem bírja tovább ebben a jelenlegi rendszerben viselni – jelentette ki. Hozzáfűzte: ma az állam naponta 3300 forintot költ egy hajléktalan ellátására, és – mint mondta -  ha ez a pénz jól van elköltve, akkor senkinek sem kell az utcán éheznie.

Úgy fogalmazott, hogy a jelenség közrendvédelmi, köztisztasági problémákat okoz, ami sem az érintetteknek, sem a környék lakóinak, sem pedig az önkormányzatnak nem jó. Nem várható el, hogy az ország és a főváros hajléktalan-problémájának dandárját Józsefváros egymagában oldja meg – emelte ki Kocsis Máté. A politikus hangsúlyozta, nem hagyható figyelmen kívül az Európai Parlament utcai hajléktalanság megszüntetéséről szóló nyilatkozata sem, amely kimondja, hogy 2015-ig fel kell számolni a közterületeken a hontalanságot. Nem konzerválhatunk olyan helyzeteket, amelyek negatív folyamatokat generálnak, mind a hajléktalanok, mind a hajlékkal rendelkezők számára - húzta alá.

Be fogják tartatni a szabályokat

Újságírói kérdésre válaszolva Kocsis Máté elmondta: a vasárnapi népszavazást követően – eredménytől függetlenül - szigorúan be fogják tartatni a hatályos jogszabályokat. Ennek érdekében megnövelték a szabálysértési irodán dolgozók létszámát, valamint megerősítették a rendőrséget és a közterület-felügyeletet.

A belügyminiszter ismertette: a rendőrség ezzel párhuzamosan megszünteti a piros lámpánál koldulást is. Jelezte: a központból kifelé indulva haladnak a főváros határai felé, és reményei szerint decemberre eléri célját a pénteken elindított kezdeményezés, és eltűnnek a koldulók a piros lámpáktól.

 Három épületet már kiválasztottunk, amelyeket hajléktalanszállóvá lehet átalakítani, várhatóan az év végére vagy jövő tavasszal már használatba lehet venni ezeket a létesítményeket – reagált Pintér Sándor az ezzel kapcsolatos felvetésre. A belügyminiszter felhívta a figyelmet arra, hogy egy hónapban az államnak egy hajléktalan átlagosan 99 ezer forintba kerül, miközben családok élnek a 78 ezer forintos minimálbérből, és a közfoglalkoztatás keretében bruttó 57 ezer forintot adnak nyolc órás munkáért. ezeket az összegeket azoknak is végig kell gondolni, akik pillanatnyilag ellenzik azt, hogy hozzányúljunk ehhez a rendszerhez – szögezte le. 

Cikk:	Tarlós István kiáll a józsefvárosi népszavazás mellett
Cikk:	A rongálások befejezésére szólított fel Kocsis Máté