A tanács egy nyitott ellenőrző eljárás keretében négyévente minden országot átvilágít - emlékeztetett az államtitkár. A vizsgálat célja az emberi jogok különféle területeinek áttekintése az adott államban. Az eljárás első fordulójában, májusban ismertették a magyar jelentést, amelyhez 148 ajánlás érkezett. Ezeket megvizsgálva Magyarország úgy döntött, hogy 122-t elfogad, míg a vitatottak megtárgyalására szeptemberben, a második fordulóban került sor, majd a tagállamok szavaztak a beszámolóról. Balog kiemelte, hogy a hozzászólók különösen méltányolták a civil szervezetek bevonását a jelentés elkészítésébe.

Érkeztek bíráló hozzászólások is, például Szlovákia részéről. Pozsony kifogásolta az állampolgársági törvényt, ugyanakkor arra a következtetésre jutott, hogy a magyarországi szlovák, illetve a szlovákiai magyar kisebbségnek hidat kellene képeznie a két állam között. Az Egyesült Államok a roma kérdésben tett erőfeszítéseket dicsérte, és az antiszemitizmus elleni harc folytatására bátorított. Washington bíztatónak értékelte, hogy a magyar kormány nyíltan beszél a médiatörvényhez, a bírói függetlenséghez, illetve a lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényhez hasonló kényes kérdésekről - hangsúlyozta az államtitkár.

A civil szervezetek egyfelől elismerően nyilatkoztak arról, hogy a rendőrségen belül képzés zajlik azzal kapcsolatban, miként lehet a kisebbségek jogait tiszteletben tartani a különféle eljárások során, másfelől viszont akadt, aki kifogásolta, hogy a magyar kormánynak nincs stratégiája a különféle szexuális orientációjú csoportokra vonatkozóan.

Az államtitkár elmondta, hogy Magyarország az el nem fogadott ajánlások jelentős részével is egyetért, de szerintük a honi szabályozás elégséges ezekre vonatkozóan. Balog kiemelte, hogy Magyarország bevonja az ajánlások átültetésébe az adott kérdésben érintett csoportokat és szervezeteket, sőt, két év múlva beszámolna a javaslatok megvalósításának helyzetéről.