A Roma Koordinációs tanács hétfőn 27 taggal megkezdte működését – jelentette ki Balog Zoltán. Az államtitkár elmondta, a tanács létrehozásával az volt a céljuk, hogy minden olyan szereplőt, minden olyan csoport, intézmény képviselőjét bevonják a munkába, akinek romaügyben mondanivalója lehet, beleértve például az egyházak, a munkaadók és munkavállalók, a roma önkormányzatok, a roma civil szervezetek illetékeseit. Természetesen a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének, a Központi Statisztikai Hivatalnak, az Egyenlő Bánásmód Hatóságnak, az Országgyűlés Foglalkoztatási és Munkaügyi Bizottságának, illetve Emberi Jogi, Kisebbségi, Civil - és Vallásügyi Bizottságának delegáltjai is jelen vannak a testületben – sorolta a politikus.

Balog Zoltán hangsúlyozta: a romaügy Magyarországon azon múlik, hogy sikerül-e meggyőzni minél több embert és közösséget arról, elemi érdek, hogy legyen romastratégia, a roma kisebbség mellett a többségi társadalom érdeke is, ezért minél többeket be kell vonni a romastratégia megismertetésébe és végrehajtásába.

Aláhúzta, azt szeretnék elérni, hogy feléledjenek azok a hagyományok, amelyek a roma-nem roma együttélésben jelen voltak, és elinduljanak a megoldás útján azokban a kérdésekben, amelyekre idáig nem sikerült választ találni.
 

A romastratégia megvitatása az első feladata a megalakult Roma Koordinációs Tanácsnak – jelentette be Balog Zoltán, hozzátéve, az elkövetkezendő két hónapban társadalmi vitára bocsátják az iratot, amelynek nemzetközi vonatkozása is lesz, hiszen szeretnének segíteni a környező országoknak abban, hogy megfelelően kidolgozott romastratégiát készítsenek el.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár arról tájékoztatott, a 120 oldalas romastratégiát a www.romagov.kormany.hu oldalon találják meg az érdeklődők. Emellett egy intézkedési tervet is olvashatnak az internetes oldalra látogatók, amelyben az összes olyan belföldi és külföldi forrást felsorolták, amit a romastratégia megvalósításának szolgálatába kívánnak állítani. Ezzel kapcsolatban kiemelte, az ebben foglalt célok és számok nagyjából megegyeznek azzal a megállapodással, amit az Országos Roma Önkormányzat és a kormány kötöttek egymással.

Arra a kérdésre, 2006-os őszi események kapcsán milyen jogi és politikai döntést vár a parlamenttől Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök, illetve számos rendőri vezető esetleges büntetőjogi felelősségre vonása kapcsán, Balog Zoltán úgy válaszolt, bízik benne, hogy az igazságszolgáltatást nem zárták le azzal, hogy az áldozatokat kárpótolták, hiszen még sem a kárvallottak, sem a társadalom igazságérzete nincs kielégítve a kérdést illetően. Hozzáfűzte, reméli, hogy az ügyészség úgy fogja kivizsgálni ezeket az ügyeket, hogy a valódi felelősök büntetőjogilag is feleljenek tetteikért.

Farkas Flórián úgy fogalmazott, a tanács megalakulása reményt keltő üzenetértékkel bír a magyarországi cigányság számára, hiszen ilyen széleskörű civil társadalmi összefogás még nem volt romaügyben.

Kitért rá, a tanács tagjai értékes javaslatokkal álltak elő, emellett jelezték, lelkileg is készek a feladatvállalásra.

Hangsúlyozta, annak a keretmegállapodásnak a megvalósítását célozták meg, amit május 20-án Orbán Viktor miniszterelnökkel aláírtak. Úgy folytatta, a mai napon nem csak egy széleskörű társadalmi összefogást valósítanak meg, hanem ezen túllépve, a roma önkormányzatokon keresztül valamennyi település önkormányzatának segítségét is kérni fogják.

Cikk:

Elfogadta a magyar jelentést az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa