A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára a magyar kormány álláspontját ismertetve keddi sajtótájékoztatóján elmondta: olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette". Holott a nemzetközi és az európai jog is az egyéni felelősség elvét mondja ki, vagyis csak az rekeszthető ki bármilyen jog élvezéséből, akit bűnösnek találnak - tette hozzá. Mint emlékeztetett, a hétfőn elfogadott vagyon-visszaszármaztatási és kárpótlási törvény úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak, vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki. "A második világháborúban mindenkit besoroztak a magyar hadseregbe", ez nem okozhatja azt, hogy háborús bűnösök lennének azok, akik eleget tettek sorkatonai kötelezettségüknek - mutatott rá.

Németh Zsolt közölte: bekérette Szerbia budapesti nagykövetét, és tájékoztatta a magyar kormány álláspontjáról, továbbá arról, hogy az EU tagjelölti státuszának egyértelmű feltételei vannak, és ezeknek a most elfogadott szerb törvény nem felel meg. Mint mondta, a magyar kormány kész a párbeszédre Belgráddal, és mindenben támogatja a Vajdasági Magyar Szövetséget (VMSZ) - amely ellenezte a jogszabály elfogadását - és a vajdasági magyar közösséget. Az államtitkár felidézte: Pásztor István, a VMSZ elnöke arra kérte Boris Tadic szerb államfőt, hogy ne hirdesse ki a törvényt. Úgy fogalmazott, azért is fontos, hogy megoldást találjanak a problémára, mert az elmúlt években jól alakultak a magyar-szerb kapcsolatok, beleértve a kisebbségi kérdéseket is. Példaként említette, hogy "megkezdődött a párbeszéd az 1944-1945-ös atrocitások tudományos igényű feldolgozásáról" is. "Abban vagyunk érdekeltek, hogy ez a folyamat folytatódjon" - utalt a két ország közötti kapcsolatokra.

Kérdésre válaszolva az államtitkár kijelentette: Magyarország eltökélt abban, hogy mindenképpen megoldást kell találni a problémára, ha Szerbia az unió tagja akar lenni. Magyarország jelzi a Szerbia tagjelölti státuszával kapcsolatos álláspontját Brüsszelnek - fűzte hozzá. Felidézte, hogy Martonyi János külügyminiszter már korábban is jelezte a magyar aggodalmakat Szerbiának, és Schmitt Pál államfő is tárgyalt a kérdésről Boris Tadic szerb köztársasági elnökkel.