Kizárták azokat az ügyeket a kárpótlásból, amelyek 1945. március 9-e előtt történtek – jelentette ki Németh Zsolt a szerb kárpótlási törvényről szólva. Mint mondta, az 1944-45-ös brutális, magyarellenes vérengzések következtében legalább negyvenezer embert lőttek a Dunába. Ezeknek az embereknek a kizárása a kárpótlásból elfogadhatatlan – jegyezte meg a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára. 

A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy a törvényben van egy olyan passzus, amelynek a törlését megígérte a szerb miniszterelnök-helyettes Martonyi János külügyminiszternek. Ez úgy szól, hogy a külföldi megszálló erők és azok leszármazottai egyáltalán nem részesülhetnek kárpótlásban – fogalmazott. Tekintettel arra, hogy minden magyart besoroztak a magyar hadseregbe, kollektíven kirekesztik a vajdasági magyarságot a kárpótlásból – fűzte hozzá. Az államtitkár leszögezte: ez a kollektív bűnösség elvének megvalósítását jelenti.

Elmondtam a nagykövet úrnak, hogy ez megdöbbentő, ez ellentétes a szerbiai belső jogrendszerrel, a nemzetközi normákkal, az uniós alapelvekkel – emelte ki Németh Zsolt. Az államtitkár leszögezte, mindezek ismeretében rövid távon Magyarország nem mondhatja azt, hogy Szerbia alkalmas a tagjelölti státuszra, ezt az álláspontot Európai bizottság tagjainak is ismertették.

Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a magyar kormányzat bízik abban, hogy megoldást talál a szerb kormány a problémára. A Vajdasági Magyar szövetség javaslata járható út: azt kérik a szerb államelnöktől, hogy küldje vissza a kárpótlási törvényt a parlamentnek, és ne hirdessék még ki a jogszabályt – fűzte hozzá.