Az úgynevezett EFSF mellett 523 képviselő szavazott, míg ellene 85. Három képviselő tartózkodott a szavazástól. A szavazás kétszeresen is közvetett diadal a német kancellár számára. A végeredmény szerint ugyanis Angela Merkel az úgynevezett kancellári többséget is megszerezte. Az előzetes kételyek ellenére a konzervatív és liberális koalíciós képviselők a szükséges számban sorakoztak fel a mentőcsomag mögött. Az összesen 330 koalíciós képviselő közül 315 támogatta a pénzügyi segélyalapot, míg a kancellári többséghez minimum 311 kormánypárti szavazatra lett volna szükség. A kibővített pénzügyi mechanizmust mind a 17 euróövezeti tagállamnak meg kell szavaznia. Németország ezek sorában a 11-ik volt.

Az összesen 620 képviselő csaknem 90 százaléka a Görögország és a többi eladósodott ország megsegítése mellett szavazott. Az első értékelések szerint mindez jelentős lépést jelet az euró megszilárdításának útján, amivel Merkel kancellár - és az EFSF támogatói - mindvégig érveltek. A nagy izgalommal várt szavazást rendkívül éles vita előzte meg, amelyben mind a támogatók, mind az ellenzők újból ismertették érveiket. Az előbbiek Wolfgang Schäuble pénzügyminiszterrel az élen azt hangsúlyozták, hogy a 440 milliárd euró mozgósítását lehetővé tévő euróövezeti támogatási csomag - amelyben a német kezességvállalás legkevesebb 211 milliárd eurót tesz ki - nem elsősorban az arra ráutalt országok megsegítését, hanem mindenekelőtt az euró megszilárdítását célozza. A pénzügyminiszter hangsúlyozta, hogy a 2013-ig érvényben lévő EFSF-nek - hivatalos nevén az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköznek - a jelenlegi helyzetben nincs alternatívája. Ezzel szemben az ellenzők - köztük néhány tekintélyes kormánypárti képviselő is - azt a véleményt fogalmazták meg, hogy az általuk rendkívül kockázatosnak tartott támogatási alap csak az időnyerést szolgálja, az eladósodás problémáját nem oldja meg, csak elodázza azt. Többen arra mutattak rá, hogy a 211 milliárd eurós garanciavállalással Németország olyan terhet vállal, amely a jövő generációinak életét teszi nehézzé.

Az ellenzéki szociáldemokraták (SPD) és a Zöldek pártja támogatták a nemzetközi segélyalapot. A két párt vezérszónokai ugyanakkor élesen bírálták a kancellárt és a kormányt, az állítva, hogy az elmúlt időszakban a pénzügyi mentőcsomagokkal kapcsolatban folytatott ingadozó és késedelmes politikájával hozzájárult a válság éleződéséhez és elvesztette a lakosság bizalmát. Peer Steinbrück volt pénzügyminiszter azt rótta fel, hogy a kormány nem tájékoztatta megfelelően a lakosságot a támogatás valódi céljairól, és úgy vélte, hogy a koalíció nem is rendelkezik világos koncepcióval a válság megoldásának jövőjét illetően.

Szakértők szerint Angela Merkel számára a szavazási eredmény - minden bírálat ellenére - több tekintetben is ösztönzőt jelenthet. Ebből a szempontból fontos az általában csak a kancellár megválasztásához, illetve bizalmi szavazáshoz szükséges többség megszerzése. Ennek hiánya esetén ugyanis a koalíció újabb támadási felületet nyitott volna maga ellen az ellenzék számára, és a külföld bizalma is megrendült volna a Merkel vezette német kormánykoalíció iránt. Egy nappal a csütörtöki szavazás előtt az említett kancellári többség még felettébb bizonytalannak tűnt. A szükséges többség elmaradása pedig a kormánykoalíció cselekvőképességét veszélyeztethette volna.