Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a megbeszélést követően nyilatkozva úgy ítélte meg, hogy ebben a kérdésben "akár az év végéig áttörést lehet elérni". Elmondta: jelenleg úgy tűnik, hogy az úgynevezett egységes szabadalmi bíróság nemzetközi egyezménnyel jön létre a 25 érintett EU-tagállam között. Magyarország jogilag korrekt megoldást tart szükségesnek, és a jelenlegi tervek azt mutatják, hogy ilyen is fog születni - jelentette ki az államtitkár.
    
Az egységes szabadalmi rendszer létrehozásában az előző félévben, magyar EU-elnökség alatt állapodtak meg az EU-tagországok, most már a gyakorlati részletek kidolgozása zajlik. A rendszerben Olaszország és Spanyolország egyelőre nem vesz részt, de bármikor bekapcsolódhatnak.
    
Az uniós szabadalom a jelenlegi, nemzeti szabadalmaztatási rendszernél költséghatékonyabb és egyszerűbb lesz, továbbá nagyobb jogbiztonságot teremt.
    
Cséfalvay Zoltán üdvözölte, hogy a versenyképességi ügyekben az ebben a félévben soros lengyel elnökség számos ponton továbbviszi a magyar elnökség eredményeit.
    
Utóbbiak közé tartozik a belső piaci intézkedéscsomag kidolgozása is, 12 kiemelt terület meghatározásával. A kiemelt területek egyike a szabványosítás, amelynek további lépéseiről most szintén eszmét cseréltek. Cséfalvay Zoltán elmondta: most elsősorban azt hangsúlyozta, hogy az távközlési-informatikai szabványoknál (miután ilyeneket az ágazat maga is hoz létre), nagyon óvatos szabályozásra van szükség. Olyan rendszer kell továbbá, amelybe a kis- és középvállalkozások is be tudnak kapcsolódni.
    
Tájékozódtak a miniszterek Németország úgynevezett növekedés kezdeményezéséről is. Cséfalvay Zoltán emlékeztetett arra, hogy már a magyar elnökség is fontosnak tartotta a nemzetközi gazdasági válság pénzügyi menedzselésének összehangolását a versenyképesség javításával.
    
Megjegyezte az államtitkár azt is, hogy a Világgazdasági Fórum nevű független nemzetközi szervezet legfrissebb versenyképességi listáján idén Magyarország négy helyet előrelépett, és bekerült az első ötvenbe.
    
A kétnapos brüsszeli tanácskozás napirendjén szerepelt egy jelentés, amely azzal a problémával foglalkozott, hogy egyes EU-tagországok másoknál alacsonyabb arányban kapcsolódnak be az uniós kutatási programokba. Ennek a témának a megvizsgálását még tavasszal a magyar elnökség kezdeményezte.
    
Cséfalvay Zoltán a jelentés megállapításai közül kiemelte, hogy nem csupán az új tagországok problémájáról van szó, az alacsonyabb részvétel régebbi tagállamokra is jellemző. Azt is kívánatosnak tartja a jelentést készítő Európai Bizottság: a tagországok próbálják teljesíteni azt a kitűzött célt, hogy a kutatás részesedése érje el a bruttó hazai össztermék (GDP) 3 százalékát. Javasolta emellett a jelentés, hogy növeljék az uniós felzárkóztatási támogatások felhasználását kutatási célokra, illetve növeljék az uniós részvételt kisebb programokban is. Azok az országok juthatnak több forráshoz, amelyek szélesebb kutatói bázissal rendelkeznek - derül ki még a jelentésből.