A hatósági távhőár célja a lakosság kiszolgáltatottságának csökkentése, illetve az ágazat teljes átalakulásának elindítása – mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energiaügyekért felelős államtitkára. A szakember szerint a szombaton elindult új támogatási rendszer kompenzálja majd a befagyasztott tarifákat, de 10 milliárd forintot azért félreraknak az esetleges többletköltségekre is.
– Megjelent a miniszteri rendelet a következő szezon távfűtési díjairól. Milyen tényezők befolyásolták a végeredményt?
– A Magyar Energia Hivatal javaslatának figyelembevételével alakult ki az a rendelet, amely október 1-jével lépett hatályba. A rendelet minden egyes hőtermelő és hőszolgáltató esetében egyedi árat állapít meg. A szabályozás a 2011. március 31-én befagyasztott hatósági árak további érvényben maradását rögzíti, így a következő fűtési időszakra nem emelkedik egyetlen hőszolgáltatási körzetben sem a végfogyasztói tarifa. Ez az új hőoldali támogatás bevezetésének köszönhető, amely a villamosenergia-előállítási kompenzációt váltja. A keret fedezi majd a rendelet megalkotásánál meghatározott, indokolt költségeket.
– A rendelet figyelembe vette a március óta zajló világpiaci folyamatokat is?
– Figyelembe vette a földgáz árának alakulását. Emellett azt is, hogy a továbbiakban az elismert nyereség csak 4,5 százalék lehet. Az egy éven belüli, 5 százalék alatti inflációs hatás pedig nem érvényesíthető a végfogyasztói ár megállapításánál, mivel a termelőknek és szolgáltatóknak képesnek kell lenniük arra, hogy az ilyen mértékű pénzromlást hatékonyságjavítással kezeljék. Az árakból kikerültek azok az indokolatlan költségelemek is, amelyek a korábbiakban jelentős mértékben torzították a lakosság által fizetendő díjakat. Ilyen indokolatlan költségek voltak többek között a helyi sportegyesületek működtetéséhez vagy a településfejlesztési célokhoz igénybe vett „támogatások”. Tudjuk, hogy ez egy érzékeny területe a távhőszolgáltatásnak, de egyszer itt is rendet kell tenni.
– Több kisebb távfűtőcég jelezte korábban, hogy a rögzített árszint mellett csak veszteségesen tudnak működni. Márpedig ha ez hosszú távon fennmarad, előbb-utóbb az önkormányzatoknak mint tulajdonosoknak kell majd a zsebükbe nyúlniuk.
– Ha a tulajdonos az önkormányzat, akkor érdekelt a hatékonyságjavítással kapcsolatos döntések meghozatalában. Az állami ármeghatározás egyik célja a fogyasztók kiszolgáltatottságának csökkentése. A másik oldalon pedig hozzá kell járulnunk a távhőszolgáltatás hatékonyságának javításához, ehhez az Új Széchenyi-terv biztosít forrást. Csak az elmúlt évben 17 távhőszolgáltató pályázatát bírálták el kedvezően, az érintettek így 3,5 milliárd forinthoz jutottak. E beruházások megvalósulásával összességében évi 760 millió forinttal csökkenhet a nyertes távhőszolgáltatók működési költsége. Bőven akad még megtakarítási lehetőség, akár azzal, hogy a korábbi gáztüzelésű hőtermelő egységet geotermális energiával váltják ki, de a nagy hálózati hőveszteséget okozó vezetékelemek újraszigetelésében is komoly tartalékok vannak. Komlón például 3 kilométernyi vezetékszakaszt újítottak fel az Új Széchenyi-terv segítségével, mivel itt a szállított hő 25-45 százaléka „elveszett”.
– Ha jól gondolom, akkor a most befagyasztott árak nemcsak erre a fűtési idényre, hanem legalább egy esztendőre szólnak.
– Az árak fűtési idénytől fűtési idényig tartanak. A szükséges források a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányítón keresztül jutnak el a szereplőkhöz akkor, ha időben benyújtják a vonatkozó kérelmet. A távhő-szolgáltatási támogatás jogosultjainak meg kell felelniük a jogszabályban előírt feltételeknek, amelyeket szigorú ellenőrzések után a hatóság bírál el. Jelenleg vannak olyan hőpiaci körzetek is, ahol a beépített teljesítmény kétszerese-háromszorosa az adott település hőellátási igényeinek. Itt már túlbiztosítottságról van szó, ez pedig nagyon sokba kerül a fogyasztóknak. A most elinduló folyamat egy több évig tartó átalakulás első lépése lesz, amely alapvetően újítja meg a hazai távhőszolgáltatást, nemcsak technológiában, hanem tulajdonosi szerkezetben is.
– Ez akár azt is jelentheti, hogy egy kapcsolt, vagyis hőt és villamos energiát vegyesen termelő erőművi blokkot kiszoríthat egy csak hő előállítására képes kazán?
– A támogatás mértékének megállapításánál figyelembe veszik az energiaforrás beszerzési árát, valamint azt is, hogy az adott beruházás megtérült-e, illetve hogy van-e helyettesítő technológia a hőkörzetben. Ezek a szempontok a tényleges lakossági felhasználású hő mennyiségével együtt adják majd ki, hogy valójában mekkora támogatásra jogosult az adott szolgáltató. Így a hőoldali kompenzáció területenként eltérő mértékű lesz, annak érdekében, hogy az árak befagyasztásával ne lehetetlenüljön el a szolgáltató. Három részre osztottuk a rendelkezésre álló forrásokat. A hődíjtámogatásra 30 milliárd forint áll rendelkezésre, amit a szolgáltatók kapnak a termelők helyett, így az megjelenik a fogyasztói árakban is. További 2 milliárd forintot különítünk el az egészségügyi és felsőoktatási intézmények hődíjtámogatására, a 10-12 milliárdos intervenciós alap pedig az új rendszerre való átálláskor esetlegesen felmerülő, előre nem tervezett költségeket fedezi.
– Hallhattuk nemrég, hogy hatósági árassá válik a víz-, a csatorna- és a szemétszállítási szolgáltatás is. Hol tart most ez az ügy?
– A nemzeti fejlesztési miniszternek november 30-ig kell kidolgoznia az e szolgáltatásokra vonatkozó központi ármeghatározás jogszabályi kereteit. Itt is egységes, világos, átlátható díjszerkezet kell, az elérhető nyereség korlátozásával, az inflációs hatás kiegyensúlyozásával és az indokolatlan költségek elhagyásával. Hasonlóan a távhőszolgáltatáshoz, az eltérő szolgáltatási területeken különböző, hatóságilag megállapított árakkal lehet számolni. Ez addig igaz mindhárom ágazatra, amíg nem egyszerűsödik a tulajdonosi szerkezet. A szétaprózódott tulajdonosi háttér sok indokolatlannak tűnő költséggel jár, a szolgáltatók többsége nem képes kellő hatékonysággal működni. Kívánatos lenne egy térségi alapon megvalósuló integráció.
– A nemzeti energiastratégiát ma fogadhatja el a parlament. Melyek a további teendők?
– Az országgyűlési határozatba beépítettük nyolc cselekvési terv elkészítésének kötelezettségét, melyekből eddig kettő készült el: a megújuló energia és az energiahatékonysági cselekvési terv. Ezenkívül el kell készítenünk a távhőfejlesztési, az erőmű-fejlesztési, valamint az ásványvagyon-készletezési és -hasznosítási cselekvési tervet is. A szemléletváltozás is önálló cselekvési tervet kap, akárcsak a kutatás-fejlesztés és az innováció.