FIDESZ.HU > Hírek > Európai Unió |
Nyomtatás Ablak bezárása |
A szerb kárpótlási törvény európai ügy
|
|
Győri Enikő, a Külügyminisztérium uniós ügyekért felelős államtitkára szerint a szerb kárpótlási törvény nem magyar-szerb, hanem európai ügy, és a jogszabály elfogadása megkérdőjelezi Szerbia elkötelezettségét az uniós tagság mellett. |
|
Létrehozva: 2011. október 3., 17:14 | Utoljára frissítve: 2011. október 3., 18:22 |
A tárca által szervezett hétfői háttérbeszélgetésen Győri Enikő az MTI kérdésére elmondta, Magyarország tájékoztatja álláspontjáról az Európai Bizottságot, hangsúlyozva, a magyar kormány egyáltalán nem ért egyet a jogszabállyal. Az európai alapelvekből, értékekből nem lehet engedni - mondta. A szerb képviselőház egy hete fogadta el a köztulajdonról és a restitúcióról (a kisajátított vagyon visszaadásáról és a kárpótlásról) szóló törvényt.
Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára múlt keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, a szerb kárpótlási törvény eltávolítja az országot az EU-tól. Olyan formában fogadta el a szerb parlament a törvényt, amely a kollektív bűnösség elvét "újból életre keltette" - hangsúlyozta, emlékeztetve, a jogszabály úgy fogalmaz, hogy mindazokat, akik 1941 és 1945 között a megszálló erők tagjai voltak vagy azok leszármazottai, kirekesztik a kárpótlásból. "Ezzel gyakorlatilag az egész vajdasági magyarságot kirekesztették ennek a törvénynek a hatálya alól" - emelte ki.
Győri Enikő szerint az EU bővítésének kérdésében "komoly hitele" van Magyarországnak, mivel az első félévi soros EU-elnöksége alatt lezárultak a horvát csatlakozási tárgyalások. Mint mondta, Budapest továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy ha egy ország megfelel a feltételeknek, "ki kell nyitni a kapukat". Persze mindig lehetnek olyan fejlemények, amelyekre választ kell adni - tette hozzá, utalva a szerb kárpótlási törvényre. Az államtitkár azt mondta, bízik abban, hogy a horvát csatlakozási szerződés aláírása nem csúszik, és emlékeztetett, hogy Zágráb tervei szerint az országban január végén tarthatják meg a népszavazást az uniós tagságról. Horvátország kis ország, amely elvégezte a feladatát - jegyezte meg, reményét fejezve ki, hogy nem csúszik a csatlakozási szerződés ratifikációja az EU tagállamaiban.
A schengeni övezet bővítésével kapcsolatban kiemelte, Lengyelország az EU soros elnökeként dolgozik Románia és Bulgária csatlakozásának ügyén, és ebben "szövetségesként számíthat Magyarországra". Győri Enikó véleménye szerint Hollandia és Finnország belpolitikai okokból akadályozza a folyamatot, és - mint mondta - "nem fair", ahogy Romániával és Bulgáriával bánnak. Hollandia és Finnország egyelőre nem támogatja, hogy Románia és Bulgária csatlakozhasson a belső határellenőrzéstől mentes schengeni
övezethez. Gerd Leers holland bevándorlási és menedékjogi miniszter szeptember végén az EU-országok belügyminisztereinek brüsszeli tanácskozása előtt azt mondta: Hága elismeri, hogy a két ország határvédelme technikai értelemben felkészült a csatlakozásra, de ezen túlmutató bizalomra is szükség lenne: arra, hogy százszázalékos biztonsággal meg tudják állapítani, a két szóban forgó ország mindent megtesz a korrupció és a szervezett bűnözés ellen. Leers szerint jelenleg nem ez a helyzet, így Hollandia nem támogatja azt a kompromisszumos elképzelést, hogy idén ősszel csupán a vízi és a légi kikötőkben töröljék el a határellenőrzést, a szárazföldi átkelőkről pedig csak jövőre döntsenek. A EU- tagállamok belügyminisztereinek zárt ajtók mögött folyó megbeszélésről később diplomatáktól az szivárgott ki, hogy Hollandia mellett Finnország is elutasította a franciák és a németek által elfogadhatónak gondolt kompromisszumos javaslatot.