Az államtitkár az ülést követően az MTI-nek telefonon elmondta, megállapították egyebek között, hogy az alap forrásainak meghatározó szerepük lesz az EU középtávú foglalkoztatási és növekedési stratégiájának (EU 2020) megvalósításában. Kiemelte az alap szerepét a foglalkoztatás, az oktatás és a szegénység elleni küzdelem területén, és hangoztatta, hogy az alap forrásai a romák felzárkóztatásában is fontos lehetőségeket biztosítanak.

Az alap a 2007-2013-as időszakban összesen 75 milliárd eurós kerettel rendelkezik. Czomba Sándor elmondta, hogy a források nagyságáról nem ez a fórum hivatott dönteni, de a foglalkoztatási és szociális miniszterek igyekeztek hozzájárulni ehhez a döntéshez azzal, hogy fontos érveket hoztak fel az alap jelentőségének alátámasztására. Az államtitkár kifejtette: az alap sikeres működéséhez kiemelten fontos a rugalmasság, vagyis az, hogy a tagállamok a saját szakpolitikai igényeiknek megfelelően alakíthassák a források felhasználását. Egyszerűségre azért van szükség, mert a szabályok jelenleg túlságosan bürokratikusak. Az eredményorientáltság pedig a hatékony felhasználást segíti elő, az eredményesség utólagos mérésére is lehetőséget adva.

Czomba Sándor nyilatkozatában kitért arra is, hogy egyes tervek szerint az unióban 2014-től bevezetnek egy új jövedelmi kategóriát az egyes régiók uniós támogatásának megállapítására. Ezzel kapcsolatban kiemelte: Magyarország nagyon fontosnak tartja, hogy a leghátrányosabb régiókba a továbbiakban is érdemi segítség érkezzen az Európai Unióból. Hangsúlyozta, hogy a kohéziós politikának a jövőben is a legkevésbé fejlett régiókra kell fókuszálnia.

Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatási és szociális ügyekért felelős tagja luxemburgi sajtótájékoztatóján szintén üdvözölte, hogy a miniszterek szoros kapcsolatot látnak az EU 2020 célkitűzései és az uniós alap sikeres működése között. Hangoztatta, hogy ennek meg kell mutatkoznia a kiadási összegekben és a régióknak jutó támogatásokban is. Bejelentette, hogy az uniós végrehajtó testület még a héten ismerteti javaslatait a 2014 utáni időszakra vonatkozó szabályozási keretre. Megerősítette, hogy Brüsszel is eredményorientáltabb és rugalmasabb szabályozásra törekszik az alapoknál, erre is konkrét javaslatok vonatkoznak majd. Az Európai Bizottság azt is kezdeményezte, hogy a 2014-2020 közötti időszakban a jelenlegihez képest 10 százalékkal, 84 milliárd euróra emelkedjék az ESZA kerete. "Bízunk abban, hogy az uniós alapok 2014 után is segítenek erősebbé tenni az Európai Uniót" - fogalmazott Andor László.

A luxemburgi miniszteri tanácskozással kapcsolatban Czomba Sándor azt is megemlítette, hogy a résztvevők a bevándorlás foglalkoztatáspolitikai kilátásairól is eszmét cseréltek. Ezzel kapcsolatban azt hangsúlyozták kiemelten, hogy közösen, összehangoltan kell cselekedni, mert uniós szintű problémáról van szó. Fontosnak tartották a folyamatos konzultációkat is, különösen a válság időszakában.