A banki hirdetményeket nyomon követve az elmúlt hetekben a gazdasági bizottság szakértői és a sajtó munkatársai is láthatták, hogy a forinthitelek következetes drágításába kezdtek a bankrendszer egyes szereplői Magyarországon – mondta Rogán Antal. Úgy tűnik, hogy a magyar bankok egy része - eltérő mértékben ugyan -, de azonos időzítéssel, azonos hitelbefogadási dátumokra vonatkozóan változtat a forint alapú hitelek kamatain, emeli azok THM-ét, és értelemszerűen a kamatozás mértékét is – fejtette ki a politikus, leszögezve: ez felveti a lépések összehangolásának gyanúját. A képviselő elmondta: kigyűjtötték az elmúlt időszak banki hirdetményeit, melyeken jól nyomon követhetőek, hogy hogyan változtak a forinthitelek kamatozásai. Ebből az látható, hogy eltérő mértékben ugyan, de gyakorlatilag egy állandó drágítás következett be. Vannak olyan meghatározó bankok, melyeknél 200 bázispontot meghaladó mértékben emelkedtek meg a forinthitelek kamatai, mely 2 százalék feletti hiteldrágulást jelent – fűzte hozzá. A politikus szerint a drágulásokra semmi sem adhat okot, mert nem változott a jegybanki alapkamat, és a bankrendszer forrásszerkezete ugyanolyan, mint néhány hónappal ezelőtt volt. A drágítás nem magyarázható a rendelkezésre álló forintforrások hiányával sem – tette hozzá.

Rogán Antal aláhúzta: egy ilyen helyzetben a gazdasági bizottság elnökének a kötelessége, hogy vizsgálatot kérjen, ezért a keddi napon levélben fordult a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) elnökeihez. A politikus a versenyhivataltól azt kéri, hogy vizsgálja meg, történt-e összejátszás és együttműködés a bankok között, azaz nem sértették-e meg a versenytörvényt, amikor gyakorlatilag egymással összefüggően, azonos időpontban a termékdrágításokat végrehajtották. A PSZÁF elnökétől pedig azt kéri, hogy vizsgálja meg alaposan a forinthitelek drágulásának okait, állapítsa meg, hogy a jelenleg érvényes pénzintézeti és fogyasztóvédelmi szabályoknak, törvényeknek megfelelően történt-e a forinthitelek drágítása.

A politikus arra számít, hogy a GVH vizsgálata hosszabb időt vesz igénybe, ezért a PSZÁF elnökétől kiegészítő vizsgálat kért acélból, hogy megfelelő-e a forinthitel-drágítások indoka. A PSZÁF-vizsgálattal kapcsolatban Rogán Antal felhívta a figyelmet arra, hogy rövidesen az Országgyűlés elé kerül a referencia-alapú kamatozásról szóló szabályozás, így a vizsgálat eredményét figyelembe tudják venni ennek kialakításakor. Érdemes a magyar bankok árazási gyakorlatát alaposabban megvizsgálni, mert az ilyen hektikus változások minden alkalommal felvetik azt a gyanút, hogy a bankszektor nem piaci folyamatokhoz igazodva, hanem önös érdekből változtat a hitelkamatokon - jelentette ki a képviselő. Ezért van szükség a referencia-alapú kamatozásról szóló szabályra – fűzte hozzá. Rogán Antal szerint elmúltak azok az idők, amikor a bankrendszer szereplői egyoldalúan változtathattak a szerződéses feltételeken, hitelkondíciókon. 

Rogán Antal nem tart attól a vizsgálattól, melyet a Bankszövetség kezdeményezett az Alkotmánybíróságon (Ab). A politikus szó szerint idézett az Ab 1991/32 és 1995/66-os határozataiból:
- Ha a társadalmi méretű változások a szerződések nagy tömegét érintik, indokolt, és alkotmányosan nem kifogásolható, hogy a jogviszonyok megváltoztatására, módosítására a törvényhozás dolgozzon ki általános megoldást.
- Különösen a hosszú évekig fennálló szerződéses jogviszonyokra ugyanis jelentős gazdasági esetleg politikai, pénzügyi és egyéb társadalmi változások nyilvánvalóan hatást gyakorolnak. A szerződéskötéskor előre nem látható körülmények lényegesen megváltoztathatják a szerződő felek helyzetét, a jogok és a kötelezettségek arányát, és valamelyikük számára rendkívül terhessé vagy egyenesen lehetetlenné tehetik a szerződés változatlantartalommal történő fenntartását, illetőleg a szerződés teljesítését. Ezekben az esetekben tehát az állami beavatkozásra, a szerződési kötelezettségek átértékelésére, megváltoztatására, esetlegesen a szerződések megszüntetésére kifejezetten szükség van.

Ab által vázolt helyzet fennáll, így az Országgyűlésnek lehetősége volt a tárgyban törvényt alkotni – szögezte le a fideszes politikus.
 

Az állam átvállalja a megyei önkormányzatok 180 milliárd forintos adósságállományát. Az erre vonatkozó kérdésre válaszolva Rogán Antal elmondta, a bankok is jól járhatnak ezzel, mert a hitelek minősítése javul azzal, hogy az állam lép a hitelfelvevő szerepébe. A képviselő újságírói kérdésre válaszolva elmondta azt is, hogy nem tervezik meghosszabbítani a végtörlesztés igénylésének határidejét.

Cikk:	"Gyurcsány tudott a devizahitelezés kockázatairól"
Cikk:	Orbán: A kormány véget vet a bankárkorszaknak