Manninger Jenő, a közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) a kormánnyal aláírt szándéknyilatkozatot tárgyaló előterjesztés kapcsán azt mondta: az a cél, hogy elkerüljék a fizetésképtelenséget. Zala megye ugyan nincs rossz helyzetben, de az elmúlt nyolc év "pénzkivonó politikája" miatt egyes megyékben csak kincstári segítséggel tudnak bért fizetni.

Úgy vélekedett, hogy a kormány elképzelése az egységes vagyonkezelésről és konszolidációról vitákat válthat ki, de sok előnnyel jár, például az adósságok átvállalásával vagy az egészségügyi ellátórendszer egy fenntartóhoz történő átalakításával. Arra emlékeztetett, hogy a szocialista kormányok megszüntették a megyei önkormányzatok személyi jövedelemadóból történő támogatását, megnyirbálták az illetékbevételeket, csökkentették a normatívákat, s ekkora nagyságrendű pénzelvonást már nem lehet gazdasági átrendezésekkel kezelni.

Hangsúlyozta, hogy az intézményekben dolgozók bérét és a működést nem fenyegeti veszély, a foglalkoztatottak döntő többsége észre sem fogja venni a változásokat. A megyék intézményfenntartó szerepe valóban megszűnik, de erősödik a térségfejlesztési feladata - mutatott rá.

Sáringer-Kenyeres Tamás (KDNP) képviselő szerint a gazdasági válságból történő kilábalást segíti a folyamat, ami fájdalmakkal jár és kritikával lehet illetni, de a jobbító szándékot nem szabad kétségbe vonni. Pácsonyi Imre (Fidesz) azt hangoztatta, hogy a közszolgáltatások színvonalának és fejlesztésének lehetőségét is kínálja a vagyonátadás.

A szavazáskor a Zala Megyei Közgyűlés 15 képviselőjéből 12 volt jelen, közülük nyolc szavazta meg négy ellenében a vagyon- és adósságátadásról szóló előterjesztést. A közgyűlési elnök korábbi közlése szerint Zalában 22 intézményt és mintegy 3.300 dolgozót érint az átadás.