Cseresnyés Péter (Fidesz-KDNP) sajtótájékoztatóján azt mondta: olyan jelképet kerestek, amely a fejlődést is szimbolizálja, ezért esett a választásuk Bethlen István egykori miniszterelnökre, aki kormányfői megbízatása után, az 1930-as évek végén négy éven át Nagykanizsa országgyűlési képviselője is volt. A szombati dátum sem véletlen, 1874-ben október 8-án született a politikus.

A polgármester úgy fogalmazott, hogy az 1921 és 1931 közötti miniszterelnököt "lehet kritizálni", de működése idején Magyarország "példátlan gazdasági fejlődésen ment keresztül". A trianoni döntés után nemcsak gazdaságilag állította talpra az országot, hanem az oktatás megújításával vagy a nyugdíj- és betegbiztosítás bevezetésével kulturális és szociális vonatkozásban is jelentős fejlődés indult el.

A Bethlen István nevével fémjelzett év Nagykanizsán az arculatépítést szolgálja, amelynek révén megismerhetik az országban és a világban, hogy "a hőn áhított befektetők is könnyebben találják meg Nagykanizsát", ami által a társadalmi és kulturális fejlődés is lendületet kap - mondta a városvezető.

Az elképzelések szerint a városhoz kötődést erősítő, közösségformáló, de országos érdeklődésre is számot tartó programok, rendezvények indulnak januártól. Példaként említette, hogy művészek, irodalmárok, történészek részvételével közéleti kávéházak és újszerű kiállítások nyílnak, a fiataloknak vetélkedőket szerveznek, a helybéliekkel "aktív párbeszédre" törekszenek.

Önállóan is jelentős programként szerepel a tervekben a most felújítás alatt álló városközpont átadása, ez a harmincas éveket idéző "polgári lét szimbólumaként" is szerepel. Az idei év végére összeálló tervekben olyan rendezvények szerepelnek majd, amelyek a gazdasági lehetőségeket is bővítik.

Kérdésre válaszolva Cseresnyés Péter elmondta: a város a feszített költségvetéséből nem kíván külön összeget fordítani a Bethlen-év rendezvényeire, csupán az idén vagy a korábbi években is városmarketingre, rendezvényekre szánt összeget - néhány tízmillió forintot - használják fel erre a célra.