– Nagyon lefogyott. A sok munka, vagy az aszkéta életmód?

– Igaz, hogy nem sokat alszom, de ez nálam teljesen természetes. A bencéseknél öt negyvenötkor volt a hajnali mise, én pedig szerettem hajnalban ministrálni. A fogyás meg a futsal miatt van, úgyhogy azzal sincs gond.

– Túl sok szabadideje nem lehet, hiszen össze van kötve a miniszterelnökkel.

– Szorosan.

– Akkor önnél az Árok Kornélék által követelt nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás sincs meg…

– Elfelezve talán, de nem fogok tüntetni miatta, az biztos.

– Ennyit bemelegítőnek. Politizáljunk! Csalódottak, amiért az új válság pofon verte az eltervezett gazdaságpolitikát? Haragszanak a világra?

– Ellentétben az elődeinkkel, mi nem dugjuk homokba a fejünket. Az euróválság hatásait ki kell védenünk, ebből a szempontból is sikeres gazdaságpolitikát folytatunk. A saját lábunkra álltunk, senki nem utasíthat minket megszorításokra, és képesek vagyunk a piacról finanszírozni magunkat. A foglalkoztatottak száma egy év alatt negyvenháromezerrel nőtt, ez ilyen körülmények között szép adat, ráadásul eközben strukturálisan is átalakul a munkaerőpiac: egyre többen dolgoznak a versenyszférában.

– Ne mondja, hogy nem átkozódtak az ég felé nézve, hiszen a költségvetés tervezésekor senki nem sejtette, hogy dupla vé alakú lesz a válság.

– Találgatásokkal nem foglalkozunk, hiszen az úgynevezett szakemberek már felsorolták az ábécé összes betűjét, és mindegyik elképzelésnek pont akkora elvi megalapozottsága volt, mint a másiknak. A kormány a szitkozódás helyett inkább gyorsan lép, és kihasználja versenyelőnyét. Óriási előnyünk ugyanis, hogy a miénk a legstabilabb politikai rendszer Európában, így kellő határozottsággal megelőzhetjük a vetélytársainkat. Olyan tabuk megdöntésére nyílt lehetőségünk, amelyek a növekedés gátjai voltak, de eddig senki sem mert hozzájuk nyúlni. Így a válság után erősebbek leszünk, mint előtte.

A teljes interjút a Magyar Hírlap szombati számában olvashatják