Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter hangsúlyozta, a nemzeti borkóstoló megrendezése kiváló ötlet, azzal csak egyet lehet érteni, hogy a szervezők rá kívánják irányítani a figyelmet a hazai szőlő- és borkultúrára. Kifejtette, hogy a hazai gazdákat több megrázkódtatás érte az elmúlt két évtizedben, de újabban már sikerült elérni több rangos nemzetközi elismerést is. A táji és a természeti adottságokat a gazdák kamatoztathatják is ez évtől: szőlőültetvény-telepítésre október 1-től 17 milliárd forintos pályázati keret áll rendelkezésre. Ennek az a célja, hogy kiváló magyar borokat termelhessenek az arra legalkalmasabb területeken. Igaz, az elmúlt években több tízezer hektár szőlőt vágtak ki a kedvezőtlen adottságú területeken, így most a hangsúlyt - az európai uniós irányelvnek megfelelően - a minőségi termelésre helyezik - mondta a tárcavezető.

Fazekas Sándor az MTI kérdésére elmondta, hogy a magyar termékek marketingjére a borforgalom után képződő 900 millió forintos keret áll rendelkezésre. Ebből a pénzből bel- és külföldön egyaránt reklámozzák a magyar borokat. Az állami szintű marketing mellett a magyar magánvállalkozók is több európai országban kínálják termékeiket. A magyar uniós elnökség idején is lehetőség kínálkozott a magyar borok megismertetésére, főleg az uniós rendezvényeken. Fontos feladatnak nevezte az orosz, a lengyel, balti államok piacának visszaszerzését, ehhez azonban - tette hozzá - minőségi borokat kell termelni.

Tóth József (Fidesz)országgyűlési képviselő, Tiszanána polgármestere elmondta, hogy a Mátraalja a 22 hazai borvidék közül a második legnagyobb. Ezen a tájon történelmi hagyománya van a szőlőtermelésnek, de - mint emlékeztetett - az 1960-as évek mennyiségi szemlélete a minőség rovására ment.