Mint újságíróknak nyilatkozva fogalmazott, a keddi ítélettől függően, "kedvezőtlen esetben viszonylag határozott válaszra kell hogy számítson Ukrajna". Hozzátette: abban ugyanakkor egyetértés mutatkozott a tagországok között, hogy a szabadkereskedelmi megállapodás és a társulási megállapodás megkötésére irányuló tárgyalásokat folytatják Kijevvel. A helyzet politikai értékelése, a politikai következtetések levonása később esedékes lépés, jelenleg a még fennálló technikai kérdéseket kell tisztázni - emelte ki Martonyi János. Beszámolt arról, hogy a luxemburgi EU-külügyminiszteri találkozón értékelték a szeptember végén Varsóban - Magyarország társ-házigazdasága mellett - lebonyolított keleti partnerségi csúcstalálkozót. Kijelentette: a miniszterek általában véve sikeresnek ítélték meg a találkozót, amely bizonyította, hogy az együttműködés helyes irányban halad.

Annak ellenére pozitív volt a csúcstalálkozó megítélése, hogy Fehéroroszország lényegében bojkottálta azt - hangsúlyozta Martonyi János. Hozzátette: többen annak sem örültek, hogy a többi keleti partnerország (Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán) "valamilyen rosszul felfogott szolidaritásból" nem fogadta el a nyilatkozat azon részét, amely Fehéroroszországgal foglalkozott, és az EU-nak egy külön nyilatkozatban kellett ezt megtennie. Mint a magyar külügyminiszter kiemelte, most is igazolást nyert, hogy a partnerek között is differenciált megközelítésre van szükség. Fehéroroszországról külön is tárgyaltak a luxembourgi értekezleten. Martonyi János ezzel kapcsolatban kifejtette: az országban a politikai foglyok egy részét kiengedték ugyan, de a politikai nyomás nem enyhül, a helyzet megítélése továbbra sem kedvező. Ezért határozott az EU a szankciók erősítéséről és bővítéséről. Egyidejűleg azt is megerősítették - tette hozzá -, hogy a civil világgal viszont tovább építi kapcsolatait az EU, megfelelően az uniós politika eddigi irányának.

Martonyi János elmondta azt is: az informális ebéd alatt a közel-keleti helyzetről folytattak eszmecserét a miniszterek. Megállapította, hogy Catherine Ashton kül- és biztonságpolitikai főképviselőt általános elismerés övezi. Ashtonnak az elmúlt hónapokban és jelenleg végzett hatalmas munkája döntő tényező abban, hogy ma az Európai Unió a közel-keleti kérdésben lényegesen nagyobb szerepet játszik, mint korábban bármikor - fogalmazott a magyar miniszter. Hozzátette, hogy ezt a szerepet a térségben érdekeltek is várják az EU-tól, és az Egyesült Államok is úgy véli, az európai tevékenység előmozdítja az ügyet. Martonyi János emlékeztetett arra, hogy a palesztin ENSZ-tagság ügyében a Biztonsági Tanács előreláthatólag néhány héten belül határoz legkorábban, de közben nagyon intenzív erőfeszítések folynak annak érdekében, hogy a felek elkezdjék a tárgyalásokat. Úgy vélte, adott esetben így olyan - az ENSZ-közgyűlés által elfogadott - határozat is születhetne, amellyel minden érintett egyetért. A fő cél továbbra is az, hogy az EU tagállamai egységes álláspontot foglaljanak el - mutatott rá Martonyi János. Hozzáfűzte: az is fontos azonban, hogy olyan megoldás szülessen, amely előreviszi az ügyet, azaz megoldják a palesztinok problémáját, biztosítják Izrael biztonságát, és egyúttal olyan üzenetet küldenek az arab tavasz országainak, hogy az Európai Unió cselekvőképes, és tud segíteni, amikor szükség van rá.