Kőbe van vésve a 200 tagú parlament és a határon túli magyarok szavazati joga

A Fidesz-KDNP választójogi koncepciójában nincs kőbe vésve az ajánlószelvény-gyűjtés rendszere, ahogyan az sem, hogy ha mégis van cédulagyűjtés, mennyi legyen a szükséges mennyiség; erről Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője beszélt kedden az Országgyűlés választójogi albizottságában.

Létrehozva: 2011. október 11., 17:31 | Utoljára frissítve: 2011. október 11., 18:26	nyomtat	küld

kapcsolódó

	Százhat egyéni és kilencvennégy országos mandátumot javasol a Fidesz-KDNP
	Egyfordulós választást javasol a Fidesz
	Nézőpont: átláthatóbb rendszert hozhat a Fidesz koncepciója

A Fidesz-KDNP elképzeléseit ismertetve kifejtette: ami kőbe van vésve a tervezetükben, az egyebek mellett a 200 tagú parlament, a vegyes választási rendszer és a kisebbségek, valamint a határon túli magyarok szavazati joga.

Lázár János, aki hétfőn az alkotmányügyi bizottságban már ismertette koncepciójuk részleteit, a parlamenti bejutási küszöb mértékéről - ahogyan az ajánlószelvény-gyűjtés kérdéséről is, amelyre szerinte nincs szükség, ha van nyilvántartásba vétel - vitát javasolt a testület tagjainak. Hozzáfűzte, felmerült a Fideszben a 4 százalék lehetősége.

A frakcióvezető alapelvnek nevezte, hogy az szavazhat, aki a választói névjegyzékben szerepel. Ezzel kapcsolatban felidézte, javaslatuk szerint a jövőben három névjegyzék lenne: a magyarországi választásra jogosultak névjegyzéke, a határon túl élő, magyar állampolgársággal rendelkezőké és egy nemzetiségi névjegyzék. A kisebbségek esetében - véleménye szerint - csak úgy lehetne levezényelni a választást, ha előzetesen felmérik, maximálisan hányan lehetnek azok, akik közülük a kisebbségi listát fogják választani. Megjegyezte ugyanakkor azt is, arról nem nyilatkozott - mert nincs kőbe vésve -, hogy a kisebbségi helyek a 200-as országgyűlési létszámon belül vagy azon kívül vannak.
Azzal kapcsolatban, hogy a határon túli magyar állampolgárok csak az országos listára szavazhatnának, Lázár János megjegyezte, létezhet olyan alkotmányos megközelítés, amely felveti, hogy miért tesznek különbséget mandátum és mandátum között.

A bizottsági ülésén Lamperth Mónika (MSZP) elmondta, az MSZP elfogadja a kisebb létszámú parlamentet; számukra a két igazán fontos szempont az, hogy a választási rendszer lényegesen arányosabb legyen a hatályosnál, valamint az, hogy azok a magyar állampolgárok kaphassanak választójogot, akik állandó magyarországi lakóhellyel rendelkeznek. A Fidesz-KDNP-nek az alkotmányügyi bizottságban hétfőn ismertetett választójogi koncepciója szerinte aránytalanabb annál, mint amit a kormánypártok tavaly indítványoztak.

A fideszes Horváth Zsolt ezzel szemben úgy vélte, hogy pártja és a KDNP közös javaslata a jelenleginél arányosabb választási rendszer megvalósítására törekszik. Hozzátette, hogy a vegyes szisztémából nem tudnak engedni. A magyarországi nemzetiségek parlamenti képviseletének várható létrejöttét egy húszéves probléma megoldásának, a határon túli magyar állampolgárok szavazati jogát pedig az egységes nemzet megvalósulásának nevezte.

Az LMP-s Karácsony Gergely a kompenzáció, a regisztráció és az ajánlószelvény-gyűjtés kérdéséről érdeklődött Lázár Jánostól. Az ajánlószelvényekkel kapcsolatban megjegyezte az LMP-s politikus, hogy elképzelhetőnek tartja a cédulagyűjtés helyett a jelöltek aláírással való támogatását.

A jobbikos Gyüre Csaba kiemelte, pártja az igazságosság és arányosság elvét tartja a legfontosabbnak. A 200 tagú Országgyűléssel egyetértenek - közölte. A Jobbik egyébként hétfőn nyújtotta be a Háznak választójogi javaslatát, amely szerint a jelenlegi kettő- helyett egyfordulós lenne a parlamenti választás, és a mostani 5 százalék helyett visszaállna a rendszerváltáskor érvényes 4 százalékos bejutási küszöb.

A választójogi albizottság várhatóan hétfőn folytatja munkáját.