A cél leegyszerűsítve az, hogy minden ügyben legfeljebb két éven belül jogerős ítélet szülessen – fogalmazott Répássy Róbert igazságügyért felelős államtitkár, akit annak kapcsán kérdeztünk, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kidolgozta a bírósági szervezetet és a bírák jogállását érintő jogszabályok normaszövegét, amely az 1997-es bírósági reformmal bevezetett modell helyébe léphet.
- Miért volt szükség az igazságügyi rendszer felülvizsgálatára?
- Alapvető cél minden igazságszolgáltatási rendszer esetében, hogy hatékonyan biztosítsa az állampolgárok joghoz való hozzáférését, vagyis szakszerűen, a bírói függetlenség garantálásával, ugyanakkor időszerűen, azaz ésszerű határidővel legyen képes biztosítani a jogszolgáltatást. Az 1997-es törvénymódosításokkal bevezetett igazgatási modell a teljes bírói önigazgatáson alapult, vagyis a bíróságok az Országos Igazságszolgáltatási Tanácson (OIT) keresztül önmagukat igazgatták. Több mint 12 év tapasztalata alapján, több politikától független szakértői vélemény szerint is, a nagyfokú függetlenség mellett egy átláthatatlan és kontrollálhatatlan rendszer jött létre. Nemcsak az a probléma tehát, hogy elhúzódnak az eljárások, hanem hogy az állampolgárok és a szervezetben dolgozók számára is átláthatatlan az igazságszolgáltatási rendszer működése. Ehhez párosul, hogy a kontroll hiánya a bíróságon belüli lobbi érdekek felerősödését okozza, és a bíróságok elkényelmesedéséhez vezethet.
- A jelenséget korábban is felismerték már, miért nem történt mégsem változás?
- A most hivatalban lévő Baka András, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, 2009-es megválasztásakor főbírói programjában éppen azt ígérte, hogy ezeket az anomáliákat megváltoztatja. Azzal nyerte el az akkori parlamenti pártok kétharmados támogatását, hogy bírálta a rendszert, és meg akarta reformálni. Azonban megválasztása óta sajnos nem változott a helyzet, így nem csak mi, hanem a Magyar Bírói Egyesület is azt diagnosztizálta, hogy ez a rendszer nem képes a megújulásra, ebben a modellben nem lehet elérni a megfelelő hatékonyságot, átláthatóságot és hogy számon kérhetőek legyenek az igazgatási döntések.
- A bírósági szervezetrendszer változtatása ugyanakkor a bírói függetlenség intézményének kérdését is érinti.
- Fontos, hogy itt egy úgynevezett külső igazgatásról beszélünk, és nem arról van szó, hogy az egyes bírók munkájába bárki bele akarna szólni. Magyarország új Alaptörvénye megerősítette, hogy a bíró nem utasítható, az ítélkezési tevékenységében teljesen független. Ezt az elvet az általunk most beterjesztett törvények is érvényesítik. Azonban a bírói függetlenség nem azonos a bírói önigazgatással. Ezt számos európai ország gyakorlata bizonyítja. Európában három tipikus modell létezik a bíróságok igazgatására, az egyik a bírói önigazgatás, a másik modellben az igazságügyi kormányzat tölti be ezt a szerepet, és léteznek e két szélsőség közötti köztes megoldások is. A bírói függetlenség megteremthető és garantálható több módon is, az igazgatásnak nem szabad beleszólni az ítélkezési tevékenységbe, ez egyfajta szolgáltatás a bíróságok számára is.
A teljes interjút a kormany.hu-n olvashatja.