További jó hír, hogy a tervezet szerint a közvetlen kifizetések tagállamok közötti kiegyenlítése következtében számottevően nem csökkenne a hazai gazdák támogatása.

A képviselő szerint bebizonyosodott, hogy a Fidesz és a MAGOSZ helyesen döntött, amikor megakadályozta, hogy a szocialista kormány átálljon az ún. SPS rendszerre. A közvetlen kifizetések 2014-től hatályba lépő új rendszere ugyanis a támogatásokat, a Magyarországon ma alkalmazott SAPS-hoz hasonlóan, a jogosult terület nagyságát figyelembe véve, egyenlő arányban osztja szét. A történeti bázis pedig 2019-ig fokozatosan kivezetésre kerül. Az SPS-re való átállás több milliárd forintnyi felesleges adminisztratív jellegű kiadást okozott volna. Ráadásul az új rendszer bevezetésének idején jelentősen megnőtt volna a hibás igénylések és kifizetések kockázata, és ennek következtében akár több milliárd forintnyi uniós támogatástól eshettek volna el a gazdák.

Az Európai Bizottság vidékfejlesztésre vonatkozó elképzeléseiben ugyanakkor nem kap kellő hangsúlyt az európai mezőgazdaság versenyképességének növelése. A források sokkal nagyobb hányadát kellene például öntözésfejlesztésre, ill. megújuló energiákra, energiahatékonyságra költeni. Hiszen, a gazdák energiaköltségei az utóbbi évtizedben több mint kétszeresére nőttek.

Sőt, számos javaslat valójában ronthatja az uniós mezőgazdaság versenyképességét, és így Európa élelmiszer-önellátó képességét. A közvetlen kifizetések ún. "zöldítése", azaz a támogatás 30%-ának meghatározott környezetvédelmi többletvállalásokhoz kötése a termelés jelentős csökkenéséhez vezethet.

A fideszes képviselő üdvözölte, hogy a nagyobb méretű gazdaságok támogatásának csökkenéséből, az ún. "capping"-ből származó források - a magyar elnökség alatt elfogadott tanácsi határozatnak megfelelően - a tagállamnál maradnának, és ezeket vidékfejlesztési célokra lehetne fordítani.

Glattfelder Béla végül hozzátette: a KAP európai parlamenti vitája során elsősorban arra fog törekedni, hogy egyszerűbbé váljon a gazdák számára a támogatásokhoz való hozzáférés, valamint minél több forrás jusson a versenyképesség növelésére, így például öntözésre, ill. energiahatékonyságot javító beruházásokra.