Norvégia, Izland és Liechtenstein képviselői 2011. október 12-én, a gödöllői vasútállomás Királyi Várójában Magyarországgal együtt aláírták a mintegy 40 milliárd forint felhasználását lehetővé tevő megállapodásokat. Az Európai Gazdasági Térség (EGT) és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok végrehajtásáról szóló megállapodások a magyar-norvég együttműködés szempontjából kiemelt fontosságú kezdeményezések támogatását teszik lehetővé, a környezetvédelemtől, a civil szervezeteknek szóló alap felállításán át, a tudományos kutatásokig.
A megállapodásokat a donor országok nevében Norvégia magyarországi nagykövete, Siri Ellen Sletner és Izland Magyarországra akkreditált nagykövete, Stefán Skjaldarson, a Magyar Köztársaság nevében pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára, Dr. Kovács Tamás Iván írták alá.
Az ünnepélyes aláírási ceremónia helyszíne a gödöllői vasútállomás Királyi Várója, mely az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok előző időszakában elnyert támogatás segítségével nyerhette vissza régi pompáját.
Magyarország a Finanszírozási Mechanizmusok új időszakában mintegy 40 milliárd forintos (153 millió eurós) részesedésével a harmadik legnagyobb kedvezményezett ország lesz a 15 támogatásra jogosult EU-tagállam között. A legnagyobb összegű támogatás a környezetvédelem, a kutatás-fejlesztés és a civil szervezetek kapacitásfejlesztése területén áll majd rendelkezésre.
„A Mechanizmusok fő célja a társadalmi és gazdasági különbségek csökkentése Európában, valamint a kétoldalú kapcsolatok erősítése Norvégia és Magyarország között. Nagy örömünkre szolgál, hogy az országaink közötti kapcsolatok felélénkültek. Az együttműködést a következő évek során tovább szeretnénk erősíteni” – hangsúlyozta Norvégia magyarországi nagykövete, Siri Ellen Sletner.
A 2016-ig felhasználható forrásokat a három donor ország, Norvégia, Izland és Liechtenstein a szolidaritás jegyében bocsátja Magyarország rendelkezésére. A források mintegy 97%-át Norvégia biztosítja.
“Nagy örömünkre szolgál, hogy az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmusok keretében megkezdett együttműködés Magyarország és a donor államok között a jövőben is folytatódhat, és olyan számunkra kiemelt fontosságú területek támogatására ad lehetőséget, mint a kutatás-fejlesztés, a zöld ipari innovációk vagy az egészségügy” – világította meg a Megállapodások aláírásának jelentőségét Kovács Tamás Iván, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium európai uniós és nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.
Norvég-magyar kezdeményezések a környezetvédelem területén
Az új megállapodások a környezetvédelem területén megvalósuló együttműködéseknek kiemelt figyelmet szentelnek. Összesen mintegy 12 milliárd forint (44,3 millió euró) fordítható a „zöld ipari innováció”, az energiahatékonyság, a klímaváltozás elleni küzdelem és megújuló energia célterületekre. Az indítandó programok kidolgozásában és lebonyolításában több norvég partner intézmény – pl. az Innovation Norway, illetve a Norvég Polgári- és Katasztrófavédelemi Igazgatóság (DBS) - is részt fog venni.
„A norvég és magyar partnerek olyan területeken fognak együttműködni, amelyek mindkét ország számára kiemelt jelentőségűek. A program szintű partnerségek stratégiai együttműködést és tudásátadást tesznek lehetővé”, hangsúlyozta Siri Ellen Sletner nagykövet.
A civil szervezetek támogatása duplájára emelkedik
A magyarországi civil társadalom erősítése szintén kiemelt terület. A civil szervezetek támogatására a korábbi időszakban megvalósult Norvég Civil Támogatási Alap méretének mintegy kétszeresét elérő program indul, mintegy 3,5 milliárd forint (12,6 millió euró) keretösszeggel. A program elsődleges célja a civil szervezetek kapacitásépítésének támogatása, s a források legalább egyharmadát olyan kiemelt célterületeken lehet majd felhasználni, mint az emberi jogok védelme, a diszkrimináció elleni küzdelem és az társadalmi egyenlőtlenségek csökkentése. A gyermek- és ifjúságvédelem, nemek közti esélyegyenlőség, valamint a roma lakosság körülményeinek javítása szintén a támogatandó területek között szerepelnek.
A magyar-norvég kutatási együttműködés erősítése
A 2004-2009-es időszakban több nemzetközileg is elismert projekt norvég-magyar együttműködésben valósult meg, például egy, a robottechnológiai eljárásokat forradalmasító, a SZTAKI által kezdeményezett és koordinált nemzetközi kutatás. A kétoldalú kutatási együttműködések az új időszakban is folytatódhatnak a Norvég-Magyar Kutatási Program keretében, melynek nagysága mintegy 6,6 milliárd forint (24,1 millió euró), s amelynek fő fókusza az egészségügy és a környezetvédelem.
A fentieken túl új programok indulnak a népegészségügyi kezdeményezések, a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok, valamint a méltányos munka és háromoldalú párbeszéd támogatására. A donor országok és Magyarország közötti oktatói és hallgatói mobilitás előmozdítása érdekében ezúttal is önálló ösztöndíj program indul.
Magyarországi programterületek 2009-2014
Zöld ipari innováció: kb. 5,8 milliárd forint (€ 21,216,000)
A program célja a zöld vállalkozások versenyképességének növelése, ideértve a működő ipar zöldítését, a zöld innovációt, és a zöld vállalati megoldások támogatását. Az új, környezetbarát technológiák révén csökkenhet a hulladéktermelődés, valamint mérséklődhet a levegőbe, vízbe, talajba jutó szennyezőanyagok kibocsátása, továbbá új, „zöld” munkahelyek jöhetnek létre. A program felelőse a gödöllői Szent István Egyetem, együttműködésben az Innovation Norway nevű norvég innovációs szervezettel.
Globális alap a méltányos munka és háromoldalú párbeszéd előmozdításáért: kb. 228 millió forint (€ 832,000)
A program célja a méltányos munka támogatása és a háromoldalú együttműködések erősítse a munkáltatók szervezetei, a szakszervezetek és az állami hatóságok között, az igazságos és fenntartható gazdasági és társadalmi fejlődés érdekében. A program felelőse az Innovation Norway.
Kétoldalú kutatási együttműködés: kb. 6,6 milliárd forint (€ 24,128,000)
A program célja a kutatáson alapuló tudás-fejlesztés erősítése Magyarországon a donor országokkal megerősített kutatási együttműködés révén, ezen belül is különösen a környezetvédelmi és egészségügyi tárgyú kutatások támogatása. A társadalomtudományi kutatások szintén jogosultak támogatásra. A programon belül 1 millió eurót a nemek közti esélyegyenlőség témájában folyó kutatásokra fognak fordítani. A program felelőse a Nemzeti Innovációs Hivatal, együttműködésben a Norvég Kutatási Tanáccsal (NRC).
Intézményfejlesztés és intézményközi együttműködés a magyar és norvég közintézmények, helyi és regionális hatóságok között: kb. 2,3 milliárd forint (€ 8,320,000)
A program célja az intézményi kapacitások megerősítése és humánerőforrás fejlesztése a magyar közintézményekben, helyi és regionális hatóságoknál a hasonló feladatokat ellátó norvég intézményekkel és hatóságokkal való együttműködés és tudásátadás által. A támogatási összeg legalább 30%-át a helyi és regionális hatóságok intézményfejlesztésére, minimum 10%-át pedig a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására kell fordítani. A kijelölt projekt(ek)et a Norvég Királyság Külügyminisztériuma és a Nemzeti Kapcsolattartó (NFÜ NEP IH) közösen fogadhatja el, és minden kijelölt projekt egy vagy több norvég intézménnyel partnerségben valósul meg.
Népegészségügyi kezdeményezések: kb. 4,5 milliárd forint (€ 16,640,000)
A program célja a népegészségügyi állapot javítása és az egészségügyi egyenlőtlenségek csökkentése a felhasználói csoportok között, az egészségügyi ellátások minőségének és hozzáférhetőségének javítása, beleértve a reproduktív és preventív gyermek-egészségügyi szolgáltatásokat, valamint a helytelen életmód okozta betegségek megelőzése és visszaszorítása. A program a leghátrányosabb helyzetű csoportok, köztük a roma népesség támogatását célozza. A program felelőse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága, együttműködésben a Norvég Népegészségügyi Intézettel.
Energiahatékonyság: kb. 2,3 milliárd forint (€8,412,000)
A program célja az épületek energiahatékonyságának javítása, melynek révén csökkenthető az üvegházhatású gázok és légszennyező anyagok kibocsátása. E program keretében támogatás nyújtható nemzeti, regionális és helyi szintű kapacitásfejlesztésre energiahatékonysági intézkedések megvalósítása érdekében. A cél a tudatosság fokozása és oktatása az energiahatékonyság területén. A program felelőse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Környezetvédelem és Energia Programok Irányító Hatósága.
Megújuló energia: kb. 2,1 milliárd forint (€ 7,711,000)
A program célja a megújuló energiaforrások arányának növekedése az energia felhasználásban. A program kiemelt célja geotermikus energiát hasznosító fejlesztések megvalósítása, valamint egy kis összegű támogatási alap segítségével a tudatosság és oktatás erősítése a megújuló energiaforrások alkalmazása területén. A program felelőse az Energia Központ - Energiahatékonyság, Környezeti és Energia Információs Ügynökség, együttműködésben az Izlandi Nemzeti Energia Hatósággal (OS).
Alkalmazkodás az éghajlatváltozáshoz: kb. 1,9 milliárd forint (€ 7,010,000)
A program célja az ember és az ökoszisztéma éghajlatváltozással szembeni sérülékenységének csökkentése stratégiák és intézkedések kidolgozása révén, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás érdekében. A program működtetésére a Finanszírozási Mechanizmus Iroda kap megbízást, mely az érintett magyar kormányzati szereplőket felkéri a program kidolgozásában és végrehajtásában való tanácsadásra. A program kidolgozásában a donor országok részéről a Norvég Polgári- és Katasztrófavédelemi Igazgatóság (DBS) vesz részt partnerként.
Civil szervezetek támogatása: kb. 3,5 milliárd forint (€ 12,618,000)
A program fő célkitűzése a civil társadalom fejlődésének elősegítése és fokozott hozzájárulás a társadalmi igazságossághoz, a demokráciához és a fenntartható fejlődéshez. A támogatási összeg legalább egyharmadát a kiemelt támogatási területekre kell fordítani. A rendelkezésre álló keret minimum 10%-a a gyermekek és fiatalok támogatását célzó szervezetekre és/vagy tevékenységekre, további 10%-a pedig a nemek közti esélyegyenlőség előmozdítására kerül elkülönítésre. A roma népességet érintő tevékenységeknek szintén egyértelműen meg kell jelenni a program céljai között. A program működtetésére a Finanszírozási Mechanizmus Iroda kap megbízást. Az alapkezelő a Nemzeti Kapcsolattartóval egyeztetve kerül kiválasztásra.
Veszélyeztetett gyermekek és fiatalok: kb. 3 milliárd forint (€ 11,216,000)
A program célja a veszélyeztetett gyermekek és fiatalok jólétének növelése, többek között a gyermekjóléti rendszerek minőségének és a gyermekvédelmi intézkedések hatékonyságának javítása révén. A program e célok elérése érdekében a különös kockázatoknak kitett hátrányos helyzetű gyermekeket és fiatalokat célzó eredményes és hatékony intézkedések megvalósítását támogatja. A program a leghátrányosabb helyzetű csoportok, köztük a roma népesség támogatását célozza. Az oktatás és az iskolalátogatás fokozása szintén részét képezi a programnak. A program felelőse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Humánerőforrás Programok Irányító Hatósága, együttműködésben az Európa Tanáccsal.
Kulturális és természeti örökség megőrzése és megújítása: kb. 3 milliárd forint (€ 11,216,000)
A támogatás a kulturális és természeti örökség védelme, megőrzése és a jövő generációk számára hozzáférhetővé tételét célozza. A program keretének minimum 10%-a egy kis összegű támogatási alap részére kerül elkülönítésre, mely a kulturális sokszínűséget és a donor országokkal való kulturális kapcsolatok erősítését szolgáló projekteket támogat. A program felelőse a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Regionális Fejlesztési Programok Irányító Hatósága, együttműködésben a Norvég Kulturális Örökség Igazgatósággal (RA).
EGT Ösztöndíj Program: kb. 481 millió forint (€ 1,752,500)
A program célja a humántőke- és tudásbázis bővítése Magyarországon. A program felelőse a Tempus Közalapítvány, együttműködésben az Izlandi Kutatóközponttal (RANNIS), a liechtensteini Nemzetközi Oktatási Ügyek Országos Ügynökségével (AIBA), valamint a vezető donor program partnerrel, a Norvég Felsőoktatási Nemzetközi Együttműködési Központtal (SIU).