Az uniós illetékes átfogó menetrendet vázolt fel a gazdasági stabilitás és foglalkoztatás javítására. Ennek elemei között említette a bankok megerősítése mellett a görög adósságválság rendezését, az euróövezet stabilitását biztosító végleges mechanizmus felállításának felgyorsítását, az unión belüli gazdasági együttműködés és koordináció fokozását.
    
A bankokat illetően fontosnak mondta, hogy a megfelelő tőkeállomány elérése minden olyan intézetet érintsen, amely rendszer szintű jelentőséggel bír. A pénzintézetek a felvetés szerint uniós forrásokhoz is juthatnának, ha magán- vagy állami forrásból nem tudnak elégséges tőkét biztosítani. Barroso a banki prémiumokat és osztalékokat is visszatartaná a feltőkésítés befejeződéséig.
    
A tőkésítés mértékéről szerinte az uniós bankfelügyeleti hatóságnak kellene döntenie. A Financial Times című vezető pénzügyi-politikai lap szerdai számában úgy értesült, a hatóság 9 százalékos tőkemegfelelési küszöböt készül megállapítani.
    
Az Európai Parlament az EU-tagországok állam- és kormányfőinek következő találkozójára készülve, Brüsszelben tartott vitát, amely szinte kizárólag a pénzügyi válsággal foglalkozott. A csúcsértekezletet eredetileg a jövő hét legelején tartották volna, de hat nappal - október 23-ra - elhalasztották, hogy alaposabban elő tudják készíteni az eddiginél átfogóbbnak szánt döntéseket.
    
Barroso azt hangoztatta, hogy most közzétett menetrendjük felvázolja azokat a lépéseket, amelyek szükségesek az euróövezet és az Európai Unió egésze iránti bizalom helyreállításához. Mint mondta, "a bizottság meg kívánja törni azt az ördögi kört, amely az államadósság fenntarthatóságával, a bankrendszer stabilitásával és az EU növekedési kilátásaival kapcsolatos kételyekből alakult ki". A javaslatok között szerepel Görögország támogatásának folytatása, valamint az ottani konszolidációs program végrehajtása.
    
A nehéz helyzetbe került euróövezeti országok támogatását is szolgáló pénzügyi stabilitási mechanizmus hatékonyságát Barroso szerint maximalizálni kell, annak hatékonyabb, új változatát az eddig tervezett 2013 helyett már 2012 közepétől működtetni kellene.
    
Fel kell gyorsítani a menetrend szerint a stabilitási és növekedésösztönző uniós lépéseket, köztük a szolgáltatási, energetikai és szabadkereskedelmi megállapodásokra vonatkozó jelenlegi kötelezettségvállalások végrehajtását, valamint az uniós szintű célirányos beruházásokat.
    
A gazdasági együttműködés javítását Barroso az EU előző félévben soros magyar elnöksége alatt kidolgozott hat új jogszabályra építve képzeli el. Szükség esetén az elnök további szerződésmódosítást is elképzelhetőnek tart. Bejelentette Barroso azt is, hogy az Európai Bizottság még idén javaslatot tesz egy közös euróövezeti kötvény bevezetésére.
    
A brüsszeli plenáris vitával párhuzamosan az EP négy legnagyobb frakciójának vezetői közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben arra sürgették a jövő vasárnapi EU-csúcsértekezlet résztvevőit, hogy döntsenek egy átfogó tervről a pénzügyi válság leküzdésére. Joseph Daul (Európai Néppárt), Martin Schulz (szocialisták), Guy Verhofstadt (liberálisok) és Rebecca Harms (zöldek) egyebek között az uniós szerep és eszközök erősítését, a pénzügyi piaci szabályozás javítását, a nemzeti adórendszerek harmonizálását, a beruházások növelését sürgették, valamint azt, hogy a döntésekbe szorosan vonják be az EP-t is.

 

Felszólalt a vitában Pelczné Gáll Ildikó (Fidesz) is, aki reményét fejezte ki, hogy az uniós tagországok vezetői valóban átfogó stratégiát tudnak elfogadni.
    
Hangoztatta, hogy a bankok feltőkésítése "csak addig van rendben, amíg az az uniós belső piac fellendítéséhez szükséges". Úgy vélte, az sem mellékes, hogy az újbóli tőkésítések mennyiben minősülnek bújtatott állami támogatásnak, ez utóbbi ugyanis versenytorzító és a rendszert zavaró hatású lehet. Beláthatatlan veszélyeket rejt magában az is, ha több mint egyéves időtávra korlátlan likviditást adnak a bankoknak - vélte a képviselő.