Az unió új közös agrárpolitikájának (KAP) finanszírozásáról a bizottság által szerdán közzétett tervezet a 2013-as nominális értéken kívánja fenntartani 2014-et követően is - mondta Bokor Péter, az Európai Bizottság Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Főigazgatóságának osztályvezetője szerdán Budapesten egy szakmai fórumon.
Az osztályvezető szerint a bizottság célja, hogy az új KAP - amely várhatóan 2014 január 1-én lép életbe - a jelenleginél egyszerűbb és átláthatóbb legyen, annak az új megállapodásnak a jegyében, ami az új KAP kidolgozásával az európai társadalom és az agrárszakma között létrejött.
Az új KAP finanszírozására várhatóan 435,5 milliárd euró jut majd az unió új költségvetési időszakában, amely 2014-ben kezdődik. A jelzett összegből közvetlen támogatásokra 317,2 milliárd euró jut majd, míg vidékfejlesztésre 101,2 milliárd eurót különítenek el. Emellett egyéb célok finanszírozására 17,1 milliárd eurót terveztek.
A bizottság fontosnak tartja, hogy az új KAP 2014 után válaszoljon a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén a gazdasági, valamint a környezeti és a társadalmi kihívásokra. Ezek közül a bizottság fontosnak tartja az élelmiszerbiztonság garantálását, az áringadozások és az esetleges gazdasági válságok kezelését. A környezeti kihívások terén az üvegházhatású gázok, például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése a cél, továbbá a talajok kimerülésének megakadályozása, a környezeti fenntarthatóság biztosítása. A társadalmi kihívások közül előtérbe kerül a vidéki életminőség javítása, továbbá a sokszínűség megőrzése is.
A bizottság célként fogalmazta meg az új KAP-pal kapcsolatban a versenyképesség növelését, a fenntarthatóság javítását, továbbá a hatékonyság fokozását, valamint a munkahelyteremtést - tette hozzá Bokor Péter.
A tervek szerint átalakul az agrártermelőknek kifizetett úgynevezett közvetlen támogatások rendszere is. A direkt támogatások várhatóan több egymásra épülő elemből tevődnek majd össze a jövőben. Ezek alkotják az új KAP-ban az úgynevezett alapkifizetési rendszert. Az elképzelések szerint a gazdálkodók a tulajdonukban lévő területnagyság alapján kapnák a kifizetéseket.
Kiemelte azt is: a támogatás más támogatásokkal is kiegészülhet a tervek szerint. Például az éves nemzeti plafon 30 százalékából olyan mezőgazdasági tevékenységeket lehet majd támogatni, amelyek a klíma- és környezetvédelmet szolgálják. A csomag egyik fontos eleme lehet, hogy a közvetlen kifizetéseket a mostaninál igazságosabban osztják majd el a termelők és a különböző ágazatok, valamint az országok között. Várhatóan a jelenleginél nagyobb szerepet kapnak majd a piacok "és a termelők számára biztonsági hálókat feszítenek ki".
Az osztályvezető ismertetése szerint a vidékfejlesztés esetében lényeges változás várható, mivel a vidékfejlesztési és a strukturális alapokat stratégiai keretrendszerbe foglalják. A vidékfejlesztés forrásai továbbra is csak társfinanszírozással vehetők majd igénybe az elképzelések szerint. A bizottság emellett erősíteni kívánja az úgynevezett Leader megközelítést, ami azt jelenti, hogy fontosak lesznek az alulról jövő kezdeményezések.
Az átfogó cél az, hogy az új közösségi agrárpolitika egyszerűbb legyen a jelenleginél - mondta Bokor Péter.