Minden kormány alatt voltak olyan emberek, akik szívügyüknek tekintették a romák helyzetének javítását, de az áttöréshez hiányzott a politikai akarat - mondta a politikus egy a témában a Europe Direct Szeged által szervezett konferencián. A változás elérése nem elsősorban pénz - bár arra is szükség van -, hanem hozzáállás kérdése. Legalább a többségi társadalom egy részének be kell látnia, hogy neki is elemi érdeke a romák integrációja, mert az ő jövője is múlik azon, milyen lesz ez az ország öt-tíz év múlva - fogalmazott az államtitkár. Az új kormány a civil szervezetekkel és az Országos Roma Önkormányzattal partneri együttműködésben kezdett hozzá az új stratégia kialakításához, amely középpontjába a foglalkoztatást, az oktatást, a lakhatást, valamint az egészségügyet helyezte. Szakítva így azzal a korábbi szemlélettel, amely kizárólag emberi jogi vagy szociális kérdésnek tekintette a romák ügyét - tudatta Balog Zoltán.

A foglalkoztatás terén a kormány célja, hogy aki egészséges és munkaképes, annak legyen lehetősége dolgozni. Ha erre a nyílt munkaerőpiacon nincs módja - például a képzettség hiánya miatt -, akkor is bevonják a munka világába, például a közmunkával. A közfoglalkoztatás és az erre épülő képzési programok esélyt teremtenek a továbblépésre a magángazdaság felé - közölte a politikus. Az oktatási program legfontosabb feladata a korai iskolaelhagyás elleni fellépés. Európai átlagban jelenleg a romák 60 százaléka végzi el az általános iskolát, Magyarországon jobb, 95 százalékos ez az arány, és a fiatalok 70 százalékuk tovább is tanul, de csak 30 százalékuk fejezi be a középiskolát - mondta az államtitkár.

A lakhatás terén a program nem a telepfelszámolást helyezi a központba, első körben azoknak nyújtanak támogatást, akik önmaguk is tesznek az előrelépés érdekében. Egészségügyi szűrés is indul 150 ezer roma részvételével, az ebben történő részvételt kétezer roma nő segíti közvetítőként, ők szociális asszisztensi képzésen vesznek részt - közölte Balog Zoltán.