FIDESZ.HU > Vélemények > Interjú |
Nyomtatás Ablak bezárása |
Hatékonyabb és gyorsabb rendszer kell a kultúrának
|
|
A kultúrára fordítható összeg nem csökkenhet tovább – véli L. Simon László, az Országgyűlés kulturális és sajtóbizottságának elnöke, aki Jankovics Marcell utódaként október 16-tól egyben a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke is. A fideszes politikus racionalizálná az alap működését: szeretné elérni, hogy a jelenlegi 19 szakkollégium helyett nagyjából feleannyi legyen, és bevezetné az elektronikus pályáztatást is. A Magyar Hírlap megkérdezte a képviselőt az Új Színház ügyéről és arról is, milyen visszaélésekre bukkant a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványnál, aminek nyomán hűtlen kezelés gyanúja miatt a közelmúltban feljelentette a szervezetet. |
|
Létrehozva: 2011. október 13., 12:51 |
– Mint a Fidesz meghatározó kultúr-politikusának mi a véleménye arról, hogy a szakma ellenkezését figyelmen kívül hagyva, Dörner Györgyöt nevezte ki az Új Színház igazgatójának Tarlós István főpolgármester?
– Nem ez a legfontosabb kulturális probléma. Lehet ügyet csinálni belőle, de szerintem inkább az jelent gondot, hogy nincs érdemi párbeszéd a kultúra képviselői között, és az a kérdés, hogy milyen helyzetben van a kulturális intézményrendszer. Kérdés az is, hogy a jövőben miből és hogyan kell finanszíroznia az államnak a kultúrát. Erről kellene beszélnünk, ehelyett viszont van újabb gumicsont: Dörner György lett az Új Színház vezetője. Ami ezt az ügyet illeti: a főpolgármester úgy döntött, hogy nem veszi figyelembe a szakmai bizottság javaslatát, a döntés ennek ellenére jogszerű. Márta Istvánnak különben nagyon sok érdeme van, de azok, akik aláírták a Dörner kinevezése elleni tiltakozást, mintha nem Márta mellett szólaltak volna meg, hanem pusztán Dörner ellen, politikai kérdéssé téve azt, hogy lehet-e ő az igazgató. Köztük vannak egyébként azok is, akiket Tarlós István megerősített a posztjukon, például Puskás Tamás vagy Szirtes Tamás. Valódi szakmai aggodalmat egyedül Vidnyánszky Attila nyilatkozatából éreztem. Ugyanakkor nem tudhatjuk előre, hogy milyen igazgató lesz a színészként már bizonyító Dörner György, akinek a pályázatában valóban olvashatók voltak oda nem illő politikai kitételek. Egyébként nem szívesen minősítem tőlem független vezetők döntéseit, bár néha kifejezetten előnyös lenne, ha lenne konzultáció a fővárosi és az országos kultúrpolitikusok között.
– A 2012-es költségvetés tervezetének kultúrára vonatkozó adatai néhol meglepők: 1,4 milliárd jut a Vár rekonstrukciójára, 150 millió a finnugor kongresszusra, a közgyűjtemények ugyanakkor csak 8 milliárdot kapnak az idei 10,6 helyett, míg a Magyar Művészeti Akadémia egymaga egymilliárdot. A Nemzeti Kulturális Alapnak, amelynek ön hivatalosan október 16-tól a vezetője, tízmilliárd forint jut. Nem aránytalan ez az elosztás? Nem gondolja, hogy kevés jut a kultúrára?
– Bármilyen nehéz helyzetben is van az ország, és bármit is tettek a szocialisták, a kultúrára fordítható összeget nem csökkenthetjük tovább. Meggyőződésem, hogy ezt a véleményemet Orbán Viktor miniszterelnök is osztja, ezért lehetek az ő támogatásával a Nemzeti Kulturális Alap elnöke. Ami a rendelkezésre álló összegeket illeti, egyeztettem a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes államtitkárával, és megpróbáltam meggyőzni, hogy az „elveszett” pénz kerüljön vissza a kulturális területre. A frakciófegyelem sem azt jelenti, hogy egy szakpolitikus ne lobbizzon a saját közössége és területe érdekeiért. A költségvetési törvény végszavazásánál természetesen igennel voksolok majd, de addig mindent megteszek azért, hogy a kultúrára több pénz jusson a tervezettnél.
– Két hete az NKA számlájára megérkezett az az 1,346 milliárd forint, amely fedezi egyes művészeti szervezetek, köztük az írószövetségek ez évi, már megítélt támogatását. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete, a MAOE azonban nem kapta meg a járandóságát, és sok más szervezet után nyílt levelet írt. Hogy áll az ő ügyük?
– A MAOE nem a Nemzeti Kulturális Alapon keresztül kap támogatást. Mindenesetre arra kérem Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkárt, hogy a tárca minél előbb utalja át a MAOE-t megillető összeget a szervezetnek.
– A művészek vagyonát kezelő, az alkotóházakat üzemeltető MAK-ot, azaz a Magyar Alkotóművészeti Közalapítványt, illetve a Közalapítvány tulajdonaként működő Képcsarnok Kft.-t ugyanakkor épp ön jelentette fel a múlt héten hűtlen kezelés gyanúja miatt. A feljelentésben felmerült, hogy eltűntek egyes 20. századi műtárgyak, amelyek a MAK és a kft. kezelésében voltak, valamint az is, hogy vagyonkiszervezés történt a hédervári kastély és a süttői telephely bérbeadása kapcsán. Hogyan tűnhettek el műtárgyak, és mi történt a hédervári, eredetileg alkotóházként működő kastéllyal, valamint a süttői ingatlannal?
– A MAK-hoz és a közalapítványhoz köthető műtárgyak köre nem különíthető el. A szeptember 20-i, szúrópróbaszerű ellenőrzés során ötvenkét kijelölt műtárgy közül öt nem volt meg, azaz az ötvendarabos mintát tekintve a művek tíz százaléka hiányzott. Megvan viszont az a tárolási nyilatkozat, amelyet Turi Hedvig mint a Képcsarnok Kft. ügyvezetője írt alá. Ezen nyilatkozat szerint „felelős őrzésre” nyolc műalkotást saját lakásában tárol, minden különösebb megállapodás vagy megbízás nélkül. A hédervári kastélyra a közalapítvány által 2002. július 4-én megkötött bérleti szerződés a bérbeadó, a MAK számára egyértelműen hátrányos előbérleti jogot és kényszerbérleti jogot biztosít a bérbevevőnek, holott a bérleti díj rendkívül alacsony. A felmondási feltételeket is olyan módon kötötték ki, hogy az kizárólag a MAK-ra nézve hátrányos, például negyvenmillió forintnyi összeg megfizetését vállalja még arra az esetre is, ha mint bérbeadó él rendkívüli felmondási jogával. A süttői telephelyre a közalapítvány olyan bérleti szerződést kötött a Carrara Bt.-vel, amely szerint 2000 elejéről 2019. december 31-ig, azaz húsz évig a bérlő nem fizeti meg a másfél milliós havi bérleti díjat, ha az ingatlanon tíz év alatt harmincmillió forint értékű fejlesztést végez. A felújítások, fejlesztések egy része elkészült, de ezek a harmincmilliós értéket nem érték el, a szerződésben kikötött felújítások sem készültek el. A Carrara Bt.-t egyébként 2011. március 24-én törölték a cégjegyzékből. Jelenleg a Carrara Kft. a telephely bérlője, amely 2007 márciusa óta szintén felszámolás alatt áll.
– Azt ígérte, hogy a Nemzeti Kulturális Alapnál strukturális változások következnek az elnöksége alatt. Említette például az adminisztráció egyszerűsítését és az új szakkollégiumi rendszer kiépítését is. Konkrétan mi a terve az adminisztrációt és a jelenlegi szakkollégiumokat illetően?
– Amióta a felkérést megkaptam, ezen dolgozom. A jövő hétre kész lesz a koncepció, amelynek alapjait már Réthelyi miniszter úrnak is megmutattam, s október 20-án az első általam vezetett ülésen terjesztek elő. Az átalakítás szempontjai részben szakmaiak, részben pénzügyiek: szeretném a jelenlegi tizenkilenc szakkollégium számát kevesebb mint a felére csökkenteni, így az ezekben dolgozó százhatvan főnek is csak a felére lesz szükség. Csökkenteném a posta- és az adminisztrációs költséget, a jövőben bevezetném az elektronikus pályáztatást. Emellett gyorsabb és hatékonyabb rendszert szeretnék felépíteni. Az ehhez szükséges törvénymódosítás tervezete már a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál van.
– Mely szakkollégiumokat érinti a leépítés?
– Nem leépítésről van szó, átalakításról. S ennek a részleteiről csak a döntés után szeretnék beszélni.
– Egyes médiumok publicistái, bloggerek és kommentelők is úgy írnak önről, mint aki a „liberális” szárnyat képviseli a Fideszen belül. Liberális? Ha igen, mihez képest az?
– Nem tudom, mire gondolnak, a Fideszen belül sem szárnyakat, sem platformokat nem látok. Egyes ügyekben természetesen vannak ad hoc szövetségek a Fidesz és a KDNP egyes képviselői között, de sem a döntések, sem a kinevezések mögött nem állnak szárnyak – csak munka.