- Az elmúlt hónapokban Önnel a közvélemény nyugdíjvédelmi megbízotti tisztsége okán találkozhatott. Lezárult már a magánnyugdíjpénztárak ügye, vagy van még teendő ezen a téren?

- A megbízásom december 30-ig szól. A munkafolyamat első, nagyon fontos része lezárult azzal, hogy a magánnyugdíjpénztáraknál kezelt vagyon biztonságosan átérkezett, és azok a szerencsés magánnyugdíjpénztár tagok, akiknek volt reálhozamuk, felvehették azt. Bár azt is el kell mondanom, hogy mindenki csalódott volt; nem találkoztam olyan magánnyugdíjpénztári taggal, aki elégedetett lett volna reálhozama nagyságával. Már most bizton állíthatom, hogy nem sikerült a magánnyugdíjpénztáraknak a hozzájuk fűzött reményt, elvárást teljesíteni.

A második szakasz az átvilágítás, mely gőzerővel folyik. A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal már helyszíni vizsgálatokat is kezdett a nyár végén, de természetesen a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete is bekapcsolódott az átvilágításba. A vizsgálatnak alapvetően két része van. Az egyik a  működési költségek ellenőrzése. Meg kell ugyanis vizsgálni, hogy ezt a hihetetlenül magas összeget - 1998 óta mintegy 150 milliárd forintot – mire költötték el a magánnyugdíjpénztárak. A hivatalos szervek ellenőrzik, hogy mennyire volt jogszerű és célszerű a működésre költött költségek felhasználása. Az átvilágítás másik nagy területe maga a vagyonkezelés, a befizetett pénzek befektetése. Itt is megnézik a jogszerűséget, de  azt is elemzik, mennyire voltak a befektetések célszerűek, hasznosak. Kötelességünk az átvilágítást  alaposan elvégezni! Az állampolgároknak, magánnyugdíjpénztár tagoknak tudniuk kell, hogy mi történt a befizetett pénzekkel, hogyan kezelték és használták fel azokat. Az esetleges kár, az elmaradt haszon nemcsak a magánnyugdíjpénztári tagokat érinti, hanem az okozott  államadósság növekedésén keresztül minden egyes állampolgárt.

- Mikor fejeződik be a magánnyugdíjpénztárak átvilágítása?

- Szeretnénk még az idei évben a munka végére érni, bár nem szabtunk - szigorú értelemben vett - határidőt. Azt mondom, jobb, ha jut elég idő egy alapos, nyugodt körülmények között elvégzett átfogó vizsgálatra. A cél, hogy tisztességesen és megnyugtató módon legyenek átvilágítva a magánnyugdíjpénztárak.

- A nyugdíjvédelmi megbízotti tisztség mellett Ön lett a Fidesz szóvivője is. Mi indokolta, hogy a párt szóvivőt nevezzen ki?

- 2010-ben, amikor megnyertük a választásokat, és elkezdődött az intenzív kormányzati, törvényhozási munka, akkor Szijjártó Péter a miniszterelnök személyes szóvivője lett, így igazából átmenetileg nem volt a pártnak szóvivője. A feladatok azonban adottak. A pártban, a frakcióban, a helyi szervezeteknél vagy az önkormányzatoknál mindig történnek olyan események, melyekről tájékoztatni kell a közvéleményt. Egy ilyen nagy politikai közösségnek elvárásai is vannak a kormány felé, melyeket meg kell szólaltatni.

- 2006-ban Ön már volt egyszer a Fidesz szóvivője. Hogyan gondol vissza az akkori munkájára?

- 2006-ban több ponton is más volt szóvivőnek lenni. Akkoriban született a kislányom, nyolc hónapos volt, amikor szóvivő lettem. Ez egy nagyon izgalmas és megpróbáltatásokkal teli időszaka volt az életemnek, hiszen egy nyolc hónapos gyermek mellett kellett napi szinten dolgozni, képben lenni, óráról-órára követni  a történéseket.  Komoly szervezést  igényelt. Csak úgy tudtam ellátni akkor a szóvivői feladatokat, hogy gyakorlatilag az egész család besegített a gyermeknevelésbe.  A  férjem és a nagyszülők  is félreraktak  minden más munkát, elfoglaltságot, és  mindenben segítettek.  Az internetnek és a telefonnak köszönhetően azért otthonról is nagyon sok mindent el  lehetett intézni. Természetesen a mostanihoz képest egy merőben más helyzetet jelentett az is, hogy ellenzéki párt voltunk, és a választási kampány finisében egy sokkal intenzívebb, dinamikusabb, kampány-jellegű szóvivői feladatot kellett  ellátni.

- Mi az, amire szóvivőként is rendszeresen fel szeretné hívni a figyelmet?

- Soha ne felejtsük el, hogy mi a Fidesz értékrendje.  Miben hittünk, bíztunk a rendszerváltozáskor, miért hoztuk létre ezt az akkor még generációs alapon szerveződő pártot.  Emlékeznünk kell rá minden nap, hogy mit szeretnénk elérni, mik a céljaink, és tudnunk kell érvényesíteni az értékrendünket a kormányzaton keresztül is. Nemcsak a közvéleményt, hanem a saját tagságunkat is tájékoztatnunk kell. Arra is oda kell figyelni, hogy a politikai közösségünk minden egyes tagja tudja és értse, hogy mi miért történik, és hogy biztos legyen abban, hogy a döntések mögött nagyon komoly értékek és elhatározások vannak.  A Nemzeti Ügyek Kormánya, valamint a  Fidesz és a Kereszténydemokraták szövetsége  bő  egy évvel ezelőtt  bátran és nagy lendülettel kezdte meg  a törvényhozói munkát. Világosan látható, hogy nagy hatalmú  és befolyásos csoportok érdekei sérültek. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezen  érdekek  képviselői nagy zajt csapnak, és igyekeznek ránk ijeszteni. Ez talán így van rendjén,  azonban  nekünk nem szabad  elfelejteni, mit várnak tőlünk a magyar emberek, miért kaptuk tőlük a 2/3-os  felhatalmazást. Tennünk kell azért, hogy mindenki tudja és értse, a szocialisták ragaszkodnak olyan dolgokhoz amelyek csődbe viszik az országot. Csak megszorításokban, hitelben, adósságban tudnak gondolkodni, a múltban ragadtak. Védik a bankárkorszakot, és nem képesek megérteni, hogy ahhoz, hogy megóvjuk az országot, változtatni kell!

- Felállított-e már valamilyen munkarendet? Rendszeres, bizonyos időközönkénti sajtótájékoztatókat kíván tartani, vagy az aktuális történésekre reagál?

- A szóvivő feladat nem tervezhető. Jellemzően az azonnali történésekre kell reagálni. A nap minden órájában ismerni kell az eseményeket, és ha igény mutatkozik rá, akkor menni és tájékoztatni kell a közvéleményt.

- Milyen csapat áll majd Ön mögött? Kik segítik a szóvivői munkában?

A Fidesznek, a frakciónak van egy nagyon jól működő, profin felépített sajtóosztálya, ők biztosítják a hátteret. Szoros együttműködés lesz a párt elnöksége, a Fidesz és a miniszterelnök sajtócsapata között.