A javaslat tartalmazza, hogy az áfa általános kulcsa 27 százalékra emelkedik január 1-jével. A pénztárgépeket február 29-ig kell átállíttatni, addig kézzel írt számla és nyugta pótolja a gépit. Az önkormányzat települési adót vethet ki, de ez nem állapítható meg törvényben szabályozott közteher tárgyára, így jövedelemre, adózás előtti eredményre és árbevételre. Az önkormányzat által kivetett építmény- és telekadó nem haladhatja meg az ingatlan forgalmi értékének a 3 százalékát. A települési adó  levonható lesz az iparűzési adóból.
    
A baleseti adó a népegészségügyi adó törvénybe került kiegészítésként, és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékaként a biztosítók szedik be. A személyi jövedelemadó törvény egyik módosítása lehetővé teszi a lakását bérbeadónak  azt, hogy a lakbérből levonja a más településen általa bérelt lakás bérét - feltéve, hogy a bérlet meghaladja a 90 napot. Az összevont adóalapot az idén mindenkinek ki kell egészítenie 27 százalékkal. Jövőre az adóalap kiegészítést csak a 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelem után kell megfizetni, míg 2013-tól megszűnik a 27 százalékos adóalap kiegészítés.
    
Az szja-törvény felszámolja azt a nyereséget, amelyet - az indoklás szerint - magánszemélyek azzal értek el, hogy termőföldet vásároltak olcsón, majd ezt átminősíttették, és telekként adták el. A szokásos hozam felett már a teljes eladási árra szjá-t kell fizetni. A szokásos hozam pedig úgy számítható ki, hogy az átruházáskor a forgalmi értékből levonható költségek 0,3 százalékát meg kell szorozni a tulajdonban tartás napjainak a számával. Levonható költség például a beruházás, illetve az átruházás költsége.
    
A cafeteria juttatást is újraszabja az szja módosító javaslata. Így például a meleg étkezésre használható utalvány havi 5 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak. Ugyanakkor a vendéglátó kártyával igénybe vett meleg étkezés - ideértve az üzemi konyhát is - évi 150 ezer forintig számít béren kívüli juttatásnak.
    
Az EKHO törvény annyiban módosul, hogy az így adózók körét az új nomenklatúra szerint sorolja át a módosítás, de - az indoklás szerint - érdemben nem változik a személyi kör. A magyarázó szabályok idesorolják a szakképzett edzőket, a hivatásos sportolókat és a sportvezetőket is.
    
Az autók átírási illetéke gyökeresen átalakul. Jelenleg henger-köbcentiméterenként 18 forint az illeték, amely 1.890 köbcenti után ugrik 24 forintra. Az illetéktörvény módosítása a motor teljesítményétől és a kocsi korától teszi függővé az illetéket. Például jelenleg egy 6 éves 1.300 köbcentiméteres 80 kilowatt teljesítményű kocsi átírási illetéke 23.400 forint, januártól viszont 48.000 forint lesz.
    
A bírósági illetékek is változnak. A peres eljárás illetéke ugyan 6 százalék, de legalább 10 ezer forint marad, viszont a felső határ 900 ezer forintról 1,5 millióra emelkedik.
    
A gépjárműadó is átalakul, a köbcentihez kötött adómérték a kilowatthoz és a környezetvédelmi osztályhoz kötődik. Az adót jövőre csak a magánszemélyek fizethetik negyedéves bontásban, a cégek január 20-ig, a teljes éves adót kötelesek megfizetni.
    
A népegészségügyi termékadó törvénybe bekerült a cukrot tartalmazó sör is, amelynek literenként 20 forint lesz az adója. A korábbi termékek közül csak az energiaital literenkénti 250 forintos adója nem változik. Az üdítőitalé literenként 5-ről 7 forintra, a süteményé kilogrammonként 100-ról 150 forintra a sós snacké és az ételízesítő pedig 200-ről 250 forintra emelkedik.