Jóvátételi adót fizethetnek az egykori MSZMP-vezetők +videó
	Wittner Mária fideszes országgyűlési képviselő javaslata alapján vizsgálni fogják annak a lehetőségét, hogy akik korábban a Magyar Szocialista Munkáspártban (MSZMP) vezető tisztséget töltöttek be, jóvátételi adót legyenek kötelesek fizetni, amelyet az 1956-os forradalom és szabadságharc áldozatai hozzátartozóinak kártalanítására, és az 56-os szervezetek javára fordítanának – hangzott el Lázár János, a Fidesz frakcióvezetőjének hétfői sajtótájékoztatóján.
Létrehozva: 2011. október 17., 13:48 | Utoljára frissítve: 2011. október 17., 16:01

Lázár János kifejtette, Wittner Mária kérését azzal indokolta, hogy az 56-os szervezetek közül több méltatlan körülmények között kénytelen dolgozni, és vannak olyan 56-os mártírok, túlélők és halálraítéltek, akiknek a megélhetési körülményei nehézkesek, mivel évtizedek óta nem kapják meg a megfelelő mértékű állami támogatást. Ezért a Fidesz-KDNP arra kéri a kormányt, vizsgálja meg annak lehetőségét, hogy - amennyiben erre törvényi és alkotmányos lehetőség mutatkozik - fizettethető-e jóvátételi adó azokkal, akik korábban az MSZMP vezető tisztségviselői, vagy a párt vezető szervezeteiben tagok voltak, illetve tagjai voltak az akkori politikai apparátusnak, helyi, megyei vagy országos szinten – tette hozzá a frakcióvezető.

Lázár rámutatott, az alkotmányos lehetőség adott azáltal, hogy a 2012. január 1-jén hatályba lévő alaptörvény megfogalmazása szerint 1944. március 19-én megszűnt Magyarország függetlensége, és az új demokratikus jogállam 1990. május 2-án született meg, tehát a dokumentum hatályon kívül helyezi e két dátum közötti időszakot.

A Fidesz frakcióvezetője hangsúlyozta, csak azok lennének kötelesek jóvátételi adót fizetni, akik főállású politikai döntéshozók voltak. A fegyveres testületekre és más társadalmi szervezetekre ez a javaslat nem vonatkozik – tette hozzá Lázár.

Elmondta, Wittner Mária felszólalása alapján javasolni fogják a büntető törvénykönyv (Btk.) módosítását, annak érdekében, hogy Magyarország által a 60-as, 70-es években elfogadott nemzetközi – a nürnbergi bíróságon alkalmazott jogelvekre vonatkozó – egyezmények a részét képezzék a törvénykönyvnek, újabb lehetőséget teremtve ezáltal az 1956-ban elkövetett emberiség ellenes bűnök kapcsán a felelősségvonásra, amelyre az elmúlt 20 évben nem nyílt mód. A honatya kitért rá, ennek részleteit Gulyás Gergely fideszes országgyűlési képviselő fogja ismertetni, várhatóan még a hét folyamán.

Lázár János hangsúlyozta, a Fidesz-frakció végső döntést nem hozott, csupán meghallgatta Wittner Mária és a szakmai előterjesztők érveit. Az esetleges jóvátételi adó fizetésének lehetőségéről a kormány és a nyugdíjbiztosító álláspontjára is kíváncsiak, illetve történészekkel is konzultálni kívánnak, annak érdekében, hogy megvizsgálják, kivitelezhető-e az elképzelés – húzta alá a fideszes politikus.

A képviselői javadalmazás kapcsán Lázár arról beszélt, meghallgatta az alkotmányügyi bizottságban az ellenzéki pártok képviselőinek észrevételeit, és kérvényezni fogja, hogy a bizottság minél hamarabb, október végén, november elején javaslatot tegyen a tételes, kodifikált szövegre annak érdekében, hogy még novemberben döntést hozhasson az Országgyűlés ebben a kérdésben.

Lázár János arról is beszélt, vannak olyan ellenzéki bizottsági tagok, akik huzamosabb ideje nem vesznek részt a testületek munkájában, ezért szankcionálnák a bizottsági távolmaradást, korlátoznák a helyettesítések rendszerét. A változtatások értelmében összesen öt alkalommal lenne lehetőség arra, hogy valaki távol maradjon a bizottsági ülésről.

Lázár János kitért arra is, hogy javasolni fogja, a mai 50 helyett 25 képviselő után "járhasson" egy olyan frakcióvezető-helyettes, akinek bérét az Országgyűlés fizetné, a képviselőcsoport pedig ezen frakcióvezető-helyettesekkel megegyező számút alkalmazhatna saját költségvetéséből - amennyiben ki tudja gazdálkodni.

Elmondta, a hétfői frakcióülésen az is felmerült, hogy az állami vezetők béréhez kötnék a frakcióvezetők fizetését. Az elképzelés szerint a frakcióvezetők képviselői javadalmazással kiegészült fizetése nem haladhatná meg a miniszteri illetményt.

A frakcióvezető elmondta, az országgyűlési képviselők számára biztosítható lakás vagy albérlet szabályozásáról is szó esett, ennek alapján arra tesznek majd javaslatot, hogy 35 és 50  négyzetméter közötti alapterületű lakást vásárolhasson vagy bérelhessen az Országgyűlés a honatyáknak, illetve a lakásállomány kialakításáig biztosíthassa a képviselők szállodai elhelyezését. Hozzátette: egy másik szabályozási elképzelés szerint a 2000 köbcenti fölötti gépjárművek fogyasztását nem támogatná a jövőben a parlament.

Lázár János arról tájékoztatott, szabályozásra vonatkozó javaslatait hétfőn megküldte Salamon Lászlónak, az alkotmányügyi bizottság kereszténydemokrata elnökének.

Kérdésre válaszolva elmondta: tapasztalatuk szerint bizonyos kereskedelmi bankok nem együttműködőek azokkal, akik végtörleszteni akarnak. Egyes pénzintézetek nem könnyítik meg a végtörlesztés feltételeit, néha még a törvényt sem tartják be, vagy méltánytalan kamatpolitikát folytatnak - fogalmazott. Lázár János hozzátette, a kormányoldal véleménye szerint a végtörlesztés konstrukciója jó, "ezért olyan óriási az érdeklődés" iránta.
    
Mint mondta, rá kell venni a bankokat, hogy a végtörlersztés törvényi feltételeit tartsák be, és arra, hogy megkönnyítsék a végtörlesztés folyamatát.
    
Megjegyezte, szinte biztos benne, hogy decemberig, a parlamenti ülésszak végéig további lépések is lesznek a végtörlesztést illetően.