Kovács László külügyminiszter úrnak az elmúlt napokban tett kijelentéseiből úgy tűnik, nem kell különösebben fájjon a fejünk az országjelentés miatt, hiszen, ahogy ő fogalmazott, az előző kormány idején jóval több elmarasztalásban részesült hazánk, mint ebben a ciklusban. Nos, ha ez így van, akkor önök miért támadják ilyen vehemensen a kormányt?

Kovács László azt is mondta ebben az értékelésben, hogy az Európai Bizottság rendkívül pozitív képet rajzolt meg a magyar gazdaságról. Hogy Kovács László szavainak hitelességét a kedves hallgatók mérlegre tudják tenni, hadd idézzem szó szerint, mi is szerepel a magyar gazdaságról ebben a jelentésben. "A magyar gazdaság makrogazdasági egyensúlya felborult. Különös tekintettel a GDP összetételére, a külső mérlegre, valamint az árfolyamokra, és a kamatlábakra. A következetlen pénzügyi és árfolyam politika csak fokozta a feszültségeket. A fizetési mérleg hiányát kizárólag a nettó külső adósságállomány növelésével lehetett finanszírozni. Az elmúlt 10 hónapban néhány fontos befektető, mint például külföldi nyugdíjalapok, kezdte elhagyni a piacot. Az év első öt hónapjában elcsúsztak a kiadások. A 2004-es költségvetés megszorító intézkedéseket tartalmaz."
Eddig az idézet.
Ez lenne az a bizonyos pozitív gazdasági kép? Maga az EU mondja azt, hogy a magyar gazdaság makrogazdasági egyensúlya felborult. És Kovács László elolvasva ezt a jelentést, kiáll ország-világ elé, és azt mondja, hogy az EU pozitív képest festett a magyar gazdaságról. No, ennyire igaz, és ennyire valós a többi kijelentése is, természetesen, a lényege ennek, hogy Magyarország valójában nem az élbolyban van most már, hanem a középmezőnybe csúszott vissza.
Kovács László elfelejtette arról tájékoztatni a magyar közvéleményt, hogy ez az országjelentés nem szól semmi másról, mint a Medgyessy-kormány egy évvel ezelőtti vállalásairól.

Elhangzott - többek közt - az a bírálat is, hogy ezért a jelentésért zömmel még az Orbán-kormány tehető felelőssé, mivel itt volt a Torgyán József által vezetett földművelésügyi tárca, amely nem tett túl sokat az uniós felkészülés terén. Merthogy a legtöbb bírálat mégiscsak a mezőgazdaságot érte.

Még egyszer mondom, és szeretném, ha ezt tényleg mindenki megértené. Ez a jelentés nem az Orbán-kormányról szól. Nem is Torgyán József miniszterségéről. Ez a jelentés arról szól, hogy Koppenhága után, a Medgyessy-kormány a tavaly év végén tett vállalásait miként teljesítette egy esztendő alatt. Arról van szó, hogy az elmúlt egy esztendőben a múlt év végén tett vállalásait a Medgyessy-kormány nem teljesítette. Ezért az idegeskedés a szocialisták háza táján, ezért a visszafelé mutogatás, és ezért a hazudozás.
Fontos tudni, hogy a mezőgazdasággal, különösen a mezőgazdasági támogatásokkal kapcsolatos kérdéseket már nem az Orbán-kormány tárgyalta le. Az első ajánlatot az unió részéről - nem csak Magyarország, hanem a többi tagjelölt vonatkozásában is - 2002 január-februárjában tették le az asztalra. A választási kampány időszakát éltük már, amikor - emlékezzünk vissza! -, nap mint nap arra szólította fel az MSZP az Orbán-kormányt, hogy már semmilyen külpolitikai döntést ne hozzon, megállapodásokat ne kössön, ezt hagyja, úgymond az új, szocialista kormányra. Ezért ezeknek a tárgyalásoknak a befejezése a Medgyessy-kormányra maradt.

Akkor, hogy valami jó dologról is beszéljünk: itt van előttünk az asztalon az a szórólap, amelyet mostanában az MSZP százezer számra juttat el a nyugdíjasokhoz. Ebben szerepelnek azok a juttatások, tételek, amelyet a nyugdíjasok kaptak a mostani kormánytól. Itt van például a 19 ezer forint, vagy az idén novemberben kifizetendő 53. heti nyugdíj, vagy - hogy még egyet említsek - a 25%-al növekvő özvegyi nyugdíj. E szórólap szerint a nyugdíjasok életkörülménye jelentősen javult az elmúlt másfél évben.

Egy nagyon érdekes jelenségnek vagyunk tanúi, amire az elmúlt 13 évben még nem volt példa. Nem volt példa arra, hogy a kormányon lévő párt - de ez tulajdonképpen az ellenzéki pártokra is igaz volt - folyamatosan kampányoljon két választás között. Most azt látjuk, hogy a kormánypárt, a legnagyobb kormánypárt, a két választás közti négy esztendőt folyamatos kampányidőszaknak tekinti. Hiszen nem ez az első utcai akció, volt már ilyen néhány hónappal ezelőtt is, és ahogy hallom a szocialistáktól, további ilyen utcai akciókat terveznek.
Új jelenség az is, hogy a kormány nem kormányoz, hanem az ellenzék ellenzékeként viselkedik. Tehát mutogat visszafelé az előző, polgári kormányra, és állandóan próbál vele szemben valamiféle támadást megindítani.
Ez a szórólap megtévesztő. Megtévesztő azért, mert hallgat arról, hogy a következő esztendőben a különböző adóemelések és a kedvezmények megszüntetése következtében egy havi nyugdíjat fognak kivenni a nyugdíjasok zsebéből. A mi számításaink szerint ez átlagosan 44 ezer forint körüli összeget jelent. Ma az átlagos nyugdíj körülbelül ennyi.

Ez több, mint amennyit az elmúlt másfél évben kaptak?

Sajnos azt kell mondanom, hogy összességében kevesebb marad a zsebükben. Hiszen, ha csak a 19 ezer forintos egyszeri nyugdíj-kiegészítést nézzük, azt az idei villanyáram-emelés teljes mértékben elviszi.
Én azt javaslom a nyugdíjasoknak, hogy számoljanak utána, az egyszeri 19 ezer forint, amit 2002 őszén kaptak, elegendő-e a január elseje utáni, megemelt villanyszámláknak a kifizetésére. Ugyanis az történt, hogy ebben az esztendőben kétszer emelte a kormány a villany árát, mind a kétszer az inflációt kétszeresen meghaladó mértékben. Most harmadik döntéseként megemelte az áfáját a1 villanyáramnak, aminek a következtében januártól - az egy évvel korábbihoz képest - már 30 százalékkal lesz magasabb a villanyáram ára.
Időközben persze ugye volt gázáremelés is, pedig milyen lassan mondták, hogy mindenki megjegyezze, és megértse, hogy nem lesz gázáremelés. Ehhez képest a harmadik gázáremelésen vagyunk túl. Nem is várták meg, hogy január elseje bekövetkezzen, már október 15-től átlagosan 16,4 százalékkal emelték az árát. Sőt, bizonyos közintézmények - különösen az önkormányzatok - esetében a gáz ára 40 százalékkal nő január elsejétől, és ezért semmilyen kompenzációt nem kapnak. Azt gondolom, hogy erre azt mondani, kiteljesedik a jóléti rendszerváltás, erős csúsztatás. És akkor még nagyon finoman fogalmaztam.
Nem szabad elfeledkeznünk arról sem, hogy bár mellébeszélésben a szocialisták láthatóan verhetetlenek, a Horn-kormány a Bokros-csomag következtében a nyugdíjasok zsebéből mégis több mint 200 ezer forintot vett ki négy év alatt.
Az Orbán-kormány ezt az összeget pótolta, és visszaadta a nyugdíjasoknak. Ennek ellenére a szocialisták erről elfeledkezve még mindig az Orbán-kormányt gyalázzák, pedig a Horn-kormány idején jelentős reálnyugdíj-csökkenés, míg az Orbán-kormány idején jelentős, mintegy 16 százalékos, reálnyugdíj-emelkedés történt ebben az országban.
Most pedig mit látunk? A nyugdíjak reálértéke nem fog változni, hiszen, ha hat százalékkal emelkedik a nyugdíjak értéke jövőre, az azt jelenti, hogy az infláció mértékét nem fogja meghaladni.

Ezen a héten hétfőn az Országgyűlés elfogadta a jövő évi adótörvények végleges változatát. Ebben vannak olyan tételek, amelyekben csökkenés, és vannak olyanok, amelyekben növekedés tapasztalható. Szerintem nem érdemes egyenként sorra venni, mik a változások, az embereket inkább az érdekli, hogy jövőre összességében véve több, vagy kevesebb pénz marad-e a zsebükben.

Kezdjük mindjárt azzal, hogy látszólag valóban van adócsökkentés is. Ezt azonban nyugodtan tekinthetjük átverésnek. A személyi jövedelemadó csökkentéséről van szó, ahol az elfogadott törvény szerint 40 százalékról 38 százalékra, illetve 30 százalékról 26 százalékra 20 százalékról pedig 18 százalékra csökken a szja mértéke.
Igen ám, de közben az egészségügyi járulékot felemeli a kormány 3 százalékról 4 százalékra, a nyugdíjjárulék kedvezményét pedig megszünteti. Ennek következtében többet fognak elvonni az emberektől, mint korábban. Tehát hiába az adócsökkentés, amit egyik kezével ad a kormány, azt a másikkal kétszeresen visszaveszi.
Magyarul, a kérdésére az a válaszom, hogy amikor az emberek majd azt nézik, hogy - amennyiben nem emelték közben a fizetésüket - a folyószámlájukon mennyi pénz jelenik meg, azt fogják tapasztalni, hogy kevesebb a pénzük, mint az idei esztendőben.
Három új adónem bevezetése történik meg a következő esztendőben. Az egyik az úgynevezett ökoadó, a másik az energiaadó, a harmadik pedig az úgynevezett innovációs járulék. Ez utóbbit ugyanis szintén adónak kell tekintenünk, ami részben a lakosságot, részben a vállalkozásokat sújtja.
Csak egyetlen hatását hadd említsem ennek a környezetterhelési díjnak. Az úgynevezett ökoadó bevezetése, például a csatornadíjak esetében, legalább 20 százalékos emelkedést fog jelenteni. Sőt, a minap hallottam Atkári János szavait, miszerint Budapesten 35 százalékkal nő majd a csatornahasználati díj.
Sajnos a rossz híreknek ezzel még nincsen vége. Az áfa is jelentősen emelkedik, amit pedig mindannyian megérzünk. Nyugdíjasok és nem nyugdíjasok is. Hiszen ha megszűnik a nulla-kulcs, akkor ez azt jelenti, hogy azon termékek ára amelyek idáig ebben a körben voltak, legalább 5 százalékkal emelkedik.
A gyógyszerek ára azonban ennél magasabban fog emelkedni, mivel ebben az esetben az inflációs hatások is érvényesülnek. Vagyis több mint 10 százalékos gyógyszeráremelésre kell számítanunk az elkövetkező esztendőben. A villanyáramot illetően, amiről az imént beszéltünk már, az eddigi 12 százalékról 25 százalékra emelkedik az áfa. A gáznál szintén áfa-emelés lesz, az élelmiszereknél és a közlekedésben úgyszintén.

Igaz, hogy ezekkel az áfa-kulcsokkal az EU-országok listáján gyakorlatilag az élre kerülünk?

Valóban. Annak ellenére, hogy a kormány azt ígérte, adót csökkent majd, jövőre mégis emelkedni fog az adó. Ezért Magyarország rendkívül kedvezőtlen és előnytelen pozícióba kerül, ha az EU-tagországok rangsorát vizsgáljuk. Igen, valóban az a helyzet, hogy az egyik legmagasabb adóterhelés Magyarországon lesz.

Vasárnapi újság, 2003. november 16. (szerkesztett változat)

fidesz.hu