Szijjártó Péter a 180 percnek adott nyilatkozatában arról is beszélt, szerinte Simor András jegybankelnök nem titkolózhat, valamint azt állította, nem áll be bizonytalan jogi helyzet az új alaptörvény életbelépésekor, a megfelelő kétharmados törvényeket időben elfogadja majd a parlament.

Köszönet Magyarországnak

Orbán Viktor miniszterelnök, és az Egyesült Államok budapesti nagykövetének a találkozója másfél órán át tartott kedden a Parlamentben. Eleni Tsakopoulos Kounalakis nagykövet meleg hangulatúnak és hasznosnak minősítette a megbeszélést, amelyen külön köszönetet mondott Magyarország líbiai nagykövetségének szerepvállalásáért. A Washington Post amerikai napilap múlt heti száma ugyanakkor azt írta, hogy az amerikai nagykövet diplomáciai tiltakozó jegyzéket kíván átadni a magyar kormányfőnek. Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő 180 percben azt mondta, „kiderült, hogy nem csak Magyarországon, hanem Amerikában is vannak élénk fantáziájú, és úgy tűnik, ráérő újságírók, akik a szabadidejükben mindenfajta badarságok kitalálásával foglalkoznak”.

Szijjártó Péter szerint semmifajta tiltakozásról nem volt szó Orbán Viktor és Eleni Tsakopoulos Kounalakis találkozóján. „Az amerikai nagykövet korábban kért egy konzultációs lehetőséget a miniszterelnöktől,  ezen a valóban másfél órás találkozón kifejezetten jó hangulat volt. Több dologért valóban köszönetet mondott az Egyesült Államok nagykövete, és külön beszéltek természetesen arról a magyarországi jogalkotási folyamatról is, amely a sarkalatos törvényeket és az új alaptörvény életbelépését illeti.” A szóvivő szerint a miniszterelnök világossá tette a nagykövetnek, hogy az Országgyűlés, a magyar emberek felhatalmazása alapján, a magyar emberek érdekében hozza ezeket a törvényeket a lehető legjobb tudása szerint.

Szijjártó Péter elmondta, természetesen szóba kerültek gazdasági kérdések is. A találkozón megállapították, hogy a biztonságpolitikai együttműködés a két ország között kiváló, viszont a gazdasági együttműködés területén még lehet előrelépni. „Különböző újabb amerikai befektetésekről beszéltek valamint arról, hogy a kis- és közepes vállalkozások támogatásában amerikai tőke milyen módon tudna szerepet játszani” – mondta a kormányfő szóvivője, aki kérdésre válaszolva hozzátette, inkább befektetési lehetőségekről volt szó, mint konkrét befektetési ígéretekről.

Simor nem titkolózhat

Szijjártó Péter, aki az Országgyűlés számvevőszéki és költségvetési bizottságának alelnöke, a 180 percben beszélt a Magyar Nemzeti Bank vezetőjének keddi parlamenti meghallgatásáról is. Simor András jegybankelnököt nagy vita közepette kötelezték, hogy mutassa be, eladta ciprusi offshore-cégét, illetőleg, hogy az adót is befizette utána. Az hogy több év után, és nem sokkal a jövő évi költségvetés benyújtását követően, újra napirendre került a kérdés, Szijjártó Péter azzal magyarázta, hogy felmerült, Simor András titkolózik. „Az elmúlt héten a költségvetési és számvevőszéki bizottság már tárgyalta a Magyar Nemzeti Bank 2010. évi jelentését, ezt azonban nem zártuk le, mert az Állami Számvevőszék elnöke azt kérte, hogy amíg ők nem zárják le a saját vizsgálatukat, mi se tegyük meg ezt. Ott merült fel az, hogy a Nemzeti Bankban nincsen helye titkolózásnak. Tehát az tényleg tűrhetetlen, hogy a Nemzeti Bankot annak vezetője megpróbálja a közfigyelem elől elzárt területként működtetni, holott ott is mindenki közpénzből kapja a fizetését” – mondta Szijjártó Péter.

A miniszterelnöki szóvivő, egyben bizottsági alelnök szerint akárcsak a Nemzeti Bankban, az intézményvezető állítólagos volt offshore-cége ügyében sincs helye titkolózásnak. „Ezért arra hívtuk fel tegnapi napon a Nemzeti Bank elnökét, hogy bocsássa a bizottság rendelkezésére azokat a dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy eladta az offshore-cégét, amelyek igazolják, hogy beállt a tulajdonosváltozás, amelyek igazolják, hogy hazahozta az ott felhalmozott több száz millió forintos vagyonát, és amelyek igazolják, hogy az ebből fakadó adófizetési kötelezettségének eleget tett.”

Szijjártó Péter arra a kérdésre, hogy nem lehet-e hatással a forint árfolyamára, és ezen keresztül a magyar gazdaság helyzetére is az újabb nyílt konfliktus, azt mondta, nem konfliktusról van szó, hanem egy egészen egyszerű helyzet tisztázásáról. „Én azt gondolom, hogy Magyarországnak is az az érdeke, mind külső, mind belső szempontból, hogy a Nemzeti Bank ne lehessen titkolózások terepe. Ott átlátható gazdálkodás, átlátható folyamatok menjenek végbe. Ez Magyarország érdeke, a magyar gazdaság érdeke is.”

Minden törvény meglesz az alkotmány életbelépéséhez

Azokról a sajtóhírekről, melyek szerint több kétharmados törvény elfogadása az erőltetett menet ellenére is a jövő évre csúszhat, a szóvivő azt mondta, zajlik a törvényalkotási folyamat, a kétharmados sarkalatos törvények előkészítése, és azok döntő többségével még az idei esztendőben végezhet a parlament. „Lehet, hogy egy-két jogszabály át fog csúszni a következő esztendő elejére, de azokat a törvényeket mind-mind el fogjuk fogadni, amelyek az új alaptörvény életbelépéséhez szükségesek” – mondta Szijjártó Péter, aki ugyancsak kérdésre válaszolva hozzátette, egészen biztosan nem állhat elő bizonytalan jogi helyzet.