A megosztottság jól látható volt: egyesek lendületesebb, hatékonyabb Európát akarnak, remélve, hogy az Unió a fejlődés motorja lehet, másokat csak az érdekli, hogy minél olcsóbb legyen számukra az uniós tagság. A jelenlegi szabályoktól eltérően az Európai Bizottság a fejlesztési támogatások felső határát egységesen a GNI 2,5 %-ában akarja meghúzni. Ezzel a tehetősebb országok többet, a szegényebbek kevesebbet kapnak. A jelenlegi rendszer szerint 2013-ig, a felső határ többlépcsős, azaz a szegényebbek százalékosan többet kapnak.

Surján László kereszténydemokrata képviselő visszautasította azt a véleményt, hogy a krízis miatt a szegényebb tagállamoknak nincs módja a nemzeti önrészesedést biztosítani a kohéziós támogatások terén. "Magyarország 2008, a válság kitörése óta minden évben kész és képes volt az önrészesedés kifizetésére. A rossz lehívási arányért sok tényező felelős, ezek között a legkevésbé jelentős az önrészesedés mértéke. Természetesen örvendetes, ha a krízis miatt az önrészesedés ideiglenesen csökken. Ez azonban nem a nemzeti költségvetések egyenlegét javítja, hanem az Uniótól történő lehívásokat növeli majd" - hívta fel a figyelmet Surján László.

Nógrádi Zoltán, aki a Magyar Országgyűlés képviselőjeként a konferencia kohéziós politikával foglalkozó panel beszélgetését vezette, elmondta: "Ha többet nem lehet költeni a közös politikák finanszírozására, akkor jelentsük ki, hogy kevesebbet sem és azt is igazságtalanság nélkül."

A konferencia nem kívánt semmit eldönteni. A cél a nézetek ütköztetése volt. A viták alapján egyértelmű: messze vagyunk még a döntéshez szükséges egyhangúságtól.