A testület módosította korábbi határozatát, amely szerint egy józsefvárosi, Salgótarjáni úti ingatlan lett volna az idei "Fűtött utca" program egyik helyszíne. A testület azért változtatta meg a döntését, mert a VIII. kerület vezetése Pintér Sándor belügyminiszter támogatásával egy másik helyszín, a IX. kerületi Aszódi utca kijelölésére tett javaslatot. Az új helyszín - a régihez hasonlóan - a MÁV tulajdonában áll, ezért az állami céggel a fővárosnak bérleti szerződést, illetve megállapodást kell kötnie.  A közgyűlés pénteki ülésén szót kapott Bácskai János (Fidesz-KDNP) ferencvárosi polgármester, aki jelezte, nem zárkózik el attól, hogy a IX. kerületben hajléktalanellátó intézményt hozzanak létre, ám egy alkalmasabb ingatlant javasolt. Bácskai János egy Kén utcai, a IX. kerület tulajdonában álló épületet ajánlott fel a célra, amelyben - mint mondta - korábban is hajléktalanszálló működött, ráadásul az jobb állapotban van, mint az Aszódi utcai ingatlan. Jelezte azt is, hogy az ott élő 27 szociális bérlő elhelyezését is meg tudná oldani a kerület.

A közgyűlés azonban nem támogatta az alternatív helyszínt. Tarlós István (Fidesz-KDNP) főpolgármester azzal indokolta a döntést, hogy a tervezett december 1-jei átadási időpontig nem bonyolítható le a jelenlegi lakók kiköltöztetése, mint mondta, a javaslat "nem életszerű". Az előterjesztésről a főpolgármester azt közölte, hogy a kerületek érthető okokból gyakorlatilag "labdáznak" a probléma megoldásának a módozataival, ugyanakkor az embereket el kell helyezni a tragédiák elkerülése érdekében. Utalt arra is, hogy a mostani előterjesztés már az ötödik vagy hatodik változat, ezért most már dönteni kell.

Az előterjesztés mostani módosításában új elemként megjelent egy XIII. kerületi, Szabolcs utcai korábbi kórházépület hasznosítási elképzelése is; ezt azonban még a főváros vizsgálni kívánja. A Fővárosi Közgyűlés a legutóbb, szeptember 28-ai ülésén döntött a hajléktalanoknak nappali elhelyezést is biztosító úgynevezett Fűtött utca program helyszíneiről. (A másik két intézményt az I. kerületi Feszty Árpád úton, illetve a IV. kerületi Váci úton alakítják ki.) A nappali melegedőként is funkcionáló - összesen mintegy 300 férőhelyes - három éjjeli menedékhely kialakításának forrásigényét akkor csaknem (bruttó) 489 millió forintban állapították meg. Az éjjeli menedékhelyek szakmai üzemeltetését a Magyar Máltai Szeretetszolgálat, illetve a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei fogja ellátni a tervek szerint.

Egyhangú támogatást kapott a Nyitás az utcára pályázat benyújtása

Egyhangúlag támogatta a Fővárosi Közgyűlés pénteki ülésén, hogy a hajléktalanok társadalmi beilleszkedését, munkába állását szolgáló fővárosi pályázatot nyújtsák be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez. A Nyitás az utcára elnevezésű projektben a hajléktalanságból kivezető út megtalálásában segítenék az érintetteket. Az önkormányzat sikeres pályázata esetén 120, közterületen élő ember kaphat segítséget egyebek mellett az önálló lakhatás biztosításához vagy személyre szabott képzést, fejlesztést ahhoz, hogy munkába állásuk esélyei javuljanak. A fővárosi projekt tervezett költségvetése 120 millió forint, a teljes összeget európai uniós forrásokból biztosítanák. A pályázaton közvetlenül a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei mint önkormányzati szervezet indul. Az előterjesztés emlékeztet arra, hogy Magyarországon a becslések szerint 30 ezer hajléktalan él, közülük minden második Budapesten. Az elmúlt tíz évben számuk összességében nem emelkedett jelentősen, de megháromszorozódott azok aránya, akik több mint tíz éve életvitelszerűen az utcán élnek. A projekt indoklása szerint a intézményrendszer egyik problémáját az okozza, hogy kivezető utak hiányában gyakran azok az emberek is intézményekben élnek, akik megfelelő támogatással képesek lennének az önálló életre.

Közoktatási koncepció, tűzoltó laktanyák, közútkezelői feladatkör

Az előterjesztések között szerepelt a budapesti közösségi televízióról szóló javaslat is, azt azonban Tarlós István főpolgármester a napirendi vitában visszavonta. A képviselők az ülésen elfogadták a 2011-2015. közötti közoktatási koncepciót, amelynek alapelvei között szerepel az önkormányzat által működtetett közoktatási rendszer fenntarthatóvá tétele, az intézményrendszer mai létszámszintjének megtartása, az uniós pályázatok visszafizetési kötelezettségének elkerülése. Emellett olyan rendszer jönne létre, amely nem csupán a tanulókat, hanem egész Budapest gazdaságát szolgálja. A koncepció szerint cél a lemorzsolódás csökkentése, a szakmakínálat rendezése, az egységes működés, szabályozás megteremtése. Egyhangúlag elfogadták az autistákat segítő koncepciót is, ennek lényege, a Szent János Kórházban, a Heim Pál Kórházban és a Bethesda Kórházban hoznak létre olyan központot, ahol nem kell fizetni a diagnózisért. Emellett az önkormányzat tordasi szociális otthonában egy csoport - az Autisták Országos Szövetségének együttműködésével - további terveken dolgozik, például 24 órás telefonszolgálatot működtetnek majd a hozzátartozóknak.

Elfogadták a képviselők György István főpolgármester-helyettes azon előterjesztését is, amellyel kilenc közútkezelői feladatkört adnak át a hivataltól a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK). 2012. január 1-jétől a BKK-hoz kerülnek a közúti közlekedéssel összefüggő feladatok, a közútkezeléshez, a várakozási övezetek üzemeltetéséhez kapcsolódó feladatok egy része, az új utak építése, kezelése és fenntartása, az útellenőri szolgálat működtetése, a közúti közlekedés fejlesztése, az utak forgalmának szabályozása, a közúti jelzések elhelyezése és a tömegközlekedési feladatok. Módosították a képviselők a 2012-es útfelújítási ütemtervet; Németh Zoltán és Wintermantel Zsolt fideszes képviselő előterjesztése szerint a módosításra azért volt szükség, mert az eredeti listát még 2007-ben állították össze egy olyan szempontrendszer alapján, amely nem vette figyelembe a közúthálózat valós állapotát, és a közösségi közlekedés igényeit sem. A 2012-es lista összeállításánál a BKK-val közösen új módszertant alkalmaztak, az egyelőre nem végleges listáról jelenleg is egyeztetéseket folytatnak, hogy a legrosszabb állapotban lévő utakat újítsák fel először.
   
Négy budapesti tűzoltólaktanya felújításáról is döntés született; a Csepeli Tűzőrség, az Erzsébeti Tűzőrség, a Józsefvárosi Tűzőrség, valamint a Budavári őrs (korábban Roham-2) az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) pályázatán nyerte el a szükséges források 80 százalékát. A döntés értelmében Tarlós István főpolgármester aláírhatja a támogatási szerződéseket.