A Szabadság Kör egyhangú döntést hozott, amikor Gubik Lászlónak ítélte oda a Szabadság-díjat – jelentette ki Szájer József. A díjátadáson a politikus leszögezte: Gubik László mostani életünk hőse, aki hónapok óta szabadságharcot folytat, vállalva a támadásokat azért, mert élt a kettős állampolgárság lehetőségével. Nem teljesen normális világban élünk, ezért az ilyen jogokért is meg kell küzdeni – utalt a felvidéki fiatal cselekedetére. Szájer József szerint nemcsak a magyaroknak, hanem egész Európának fontos ez a kiállás.

Gubik László egy olyan joggal élt, melyet a magyar állam számára, - mint a magyar nemzethez tartozó személynek - biztosított, és ezzel kiváltotta mások támadását, rosszallását. Holott a mai Európában, amely a többszörös kötődésről is szól, természetesnek kellene lennie egy ilyen cselekedetnek – jegyezte meg Szájer József. Az EP-képviselő emlékeztetett arra is, hogy az új alaptörvény megnyitotta a lehetőséget arra, hogy ha a törvényhozó úgy dönt, akkor a választói szavazati jogot is biztosítja azoknak, aki magyar állampolgárságért folyamodnak.

Szájer József szerint többszöri világégést és súlyos nemzetek közötti konfliktust okozott egymás megértésének a hiánya. A politikus meggyőződése, hogy ezen csak úgy lehet túllépni, ha a kettős kötődésre alkalmat biztosító jogi lehetőségeket bővítjük. Európának ezen térségében a konfliktusokat, emberéleteket is követelő múltbéli eseményeket úgy lehet kikerülni, ha minél több köteléket hozunk létre egymás között. Ezen kötelékek egyike az állampolgárság lehetősége, amelyet a magyar állam biztosít azoknak, akik ezzel élni kívánnak – fűzte hozzá.

„Az ő cselekedetéhez mérten az én cselekedetem rendkívül csekély”

Gubik László nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat. A díj nem csupán engem illet, hanem minden olyan felvidéki magyart, aki hasonlóképpen kiállt magyarsága mellett, dacolva a hatalom mechanizmusaival, valamint annak nem túl demokratikus és alkotmányos módszereivel – mondta el a felvidéki fiatal. Gubik László felidézte a 2006-tól 2010-ig terjedő, Robert Fico nevével fémjelzett időszakot és a II. világháborút követő három évet, a Beneshez kötődő korszakot. Mindkét időszak célja sajnos ugyanaz, a módszerei mások – jegyezte meg.

A felvidéki fiatal a díjat a példaképének tekintett dédnagyapjának ajánlotta, aki a világháborút követő években is vállalta magyarságát annak ellenére, hogy bármikor deportálhatják. Az ő cselekedetéhez mérten az én cselekedetem rendkívül csekély – jegyezte meg a díjazott.

A Szabadság-díj két kiterjesztett kezet ábrázol, mely a nyitottságot jelenti. A díj Kutas László szobrászművész alkotása. A díjat Balog Zoltán adta át Gubik Lászlónak.

Antitolerancia és kettős mérce

A Szabadság Kör jogtipró-díjának „győztese” 2011-ben Daniel Cohn-Bendit – jelentette be Gulyás Gergely. A jogtipró díjazottról szólva a fideszes képviselő elmondta, Daniel Cohn-Bendit ma Európában az antitoleranciát és a kettős mércét testesíti meg. A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy Cohn-Bendit hol francia, hol német állampolgárként jut be a zöldek listáján az Európai Parlamentbe. Akik az új, a kettős állampolgárságot lehetővé tevő, a magyar nemzetet megerősítő alaptörvényt támadják, azok természetes jogként vindikálják maguknak azt, hogy a német vagy francia állampolgárságot váltogatva jussanak be négyévente a parlamentbe – jegyzte meg a kettős mérce kapcsán. Daniel Cohn-Bendit álláspontjai mindig a kizárólagosság formájában jelennek meg, a sajátjától eltérő véleményeket a legcsekélyebb mértékben sem képes tolerálni - szögezte le a képviselő. Gulyás Gergely reméli, hogy a díjjal felhívják a figyelmet az elfogadhatatlan politikai magatartásra.

A díjátadón nem jelent meg Cohn-Bendit, de Szájer József ígértet tett arra, hogy eljuttatja számára megfelelő formában a díjat.

A Szabadság Kört 2007 októberében alapították politikusok és közéleti személyiségek, mások mellett a fideszes Balog Zoltán, Szájer József és Hegedűs Zsuzsa szociológus. A kör tagjai évente tesznek javaslatot a Jogtipró-díj jelöltjeire, értékelve ezzel valamely intézmény, személy jelképes eseményhez köthető munkásságát. Szerintük a Jogtipró-díj nem csupán a demokrácia vagy az alapvető emberi és szabadságjogok semmibevételét jelképezi, "hanem egy életérzést, amit egy következmények nélküli országban élhetnek át az érintettek". A Jogtipró-díjat 2009-ben adták át először, akkor Draskovics Tibor, korábbi rendészeti miniszter kapta, aki "rengeteget tett azért, hogy Magyarországon a szabadságjogokat talán legnagyobb mértékben a közbiztonság állapota sérti". A díjat tavaly Robert Fico és a szlovák nyelvtörvény kapta.