Szabadság Napja: 1956-ra emlékeztek Brüsszelben

Az Európai Parlament (EP) Magyar Néppárti Képviselőcsoportja, valamint a Magyar Hullám nevű brüsszeli közéleti és kulturális társaság nagyszabású ünnepségen emlékezett meg szerda este a belga fővárosban található Saint-Géry csarnokban az 1956-os forradalom és szabadságharc 55. évfordulójáról. A megemlékező ünnepségen Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes és előadóművész adott koncertet, amelynek záró szakaszában a közönség vele együtt énekelte a Kossuth-nótát. Az eseményen ünnepi beszédet mondott Gyürk András, a Fidesz-EP delegáció vezetője, valamint Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára.

Létrehozva: 2011. október 21., 13:41 | Utoljára frissítve: 2011. október 21., 13:42	nyomtat	küld

"A legázolt, bilincsbe vert Magyarország többet tett a szabadságért és igazságért, mint bármelyik nép a világon" - idézte Albert Camus, a világhírű francia író 56-ról írott szavait Gyürk András, a Magyar Népárti Delegáció  vezetője  Brüsszelben a forradalom 55. évfordulóján rendezett megemlékezésen."A magyarok, nyomorúságuk, száműzöttségük és láncaik ellenére királyi örökséget hagytak ránk, melyet ki kell érdemelnünk. A szabadságot, melyet ők nem nyertek el, egyetlen nap alatt visszaadták nekünk"  - emlékeztetett. 

55 évvel ezelőtt Magyarország a félelem országa volt. Erről már Rétvári Bence államtitkár beszélt, aki a Magyar Hullám közéleti társaság által rendezett ünnepség szónoka volt. Mint mondta, félt mindenki, ki a padlássöpréstől, ki az elhurcolástól, a kínzástól, féltek templomba járni, féltek szabadon beszélni."Volt aki a B-listázástól félt a félelem Magyarországán, hogy elveszik a jövőjét. Hogy ő maga nem vállalhat tisztességes módon vezető munkát, a gyermeke nem tanulhat tovább. Volt akinek a félelme az anyagi világra terjedt ki, nem tudja megélhetését biztosítani, hiszen az akkori tervgazdaság körülényei között a jólét elképzelhetetlen volt a szélesebb néptömegek számára"  - mondta. "Az 56-os forradalomra még sokan emlékeznek Nyugat-Európában. Az egykori pesti srácoknak is köszönhetjük a ma Magyarország iránt megnyilvánuló rokonszenvet. Az emlék ébren tartása a ma élők felelőssége, mint ahogy az is, hogy megmutassuk a külföldnek a kommunizmus rémtetteit. Ezt ha '56 nyomdokain, vagy más úton-módon, múzeumok segítségével nem mutatjuk be, soha nem fogják megismerni. Nem fogják megtudni azt, hogy a két totalitárius diktatúra - épüljön akár egy osztályelméletre, akár egy fajelméletre - micsoda pusztítást végzett Európai keleti felében. " - mondta Rétvári Bence.

Az 1956-os forradalom hatása ma is érezhető, külpolitikánkban és gazdasági kapcsolatainkban is .  Mivel ma is léteznek a világban diktatúrák, 56 öröksége alapján tudjuk, hol kell választóvónalat húzni.  "Ha mi magyarok elvártuk, hogy segítsenek rajtunk, ha mi magyarok úgy gondoljuk, hogy a szabadságot igenis meg kell védeni, akkor most sem csukhatjuk be a szemünket, a világ azon felén élő emberekkel szemben, akik most is elnyomásban élnek. Amikor nemzetközi kapcsolatainkat kialakítjuk, figyelemmel kell lennünk nemcsak az érdekre, hanem az értékeinkre is. Ha kialakítunk kereskedelmi vagy más megállapodásokat, én úgy gondolom, hogy nekünk - 56-ra visszaemlékezve, 56-ra gondolva, október 23-a évfordulójára készülve - mindig figyelembe kell vennünk, hogy abban az államban az alapvető emberi jogokat miként tartják be."

Rétvári Bence végezetül felidézte a száz éve született Reagan elnök mondását, aki arra figyelmeztetett, hogy a szabadság mindig csak egy generációnyira van a kihalástól. Mivel a szabadságot nem lehet vérünkkel vagy génjeinkkel átörökíteni a következő nemzedékre, minden nemzedéknek meg kell küzdenie érte: "Ha egy generáció nem küzd meg a szabadságért, ha egy generáció nem védi meg a szabadságát, meghal a szabadság."

A ünnepség második részében Sebestyén Márta Kossuth- és Liszt-díjas népdalénekes adott koncertet. Az elhangzott énekeket több évszázad magyar népzenei kincseiből és több európai nép zenéjéből válogatták.