Csokonai-díjat Debrecen Megyei Jogú Város képviselő-testülete a kulturális élet, az irodalom, a művészetek terén kimagasló alkotó tevékenységért, a társadalomtudományok, a közművelődés területénéveken keresztül maradandó értékeket teremtő kiemelkedő munkáért, valamint átfogó életmű elismeréseként adományoz. 2011-ben ezt az elismerést négyen kapták meg: Buda Ferenc Kossuth-díjas költő-műfordító; dr. Hoffmann István intézetvezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora; valamint Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint néptáncpedagógus-koreográfusok.

Buda Ferenc Kossuth- és József Attila-díjas költő, műfordító. 1936-ban született Debrecenben, itt végezte egyetemi tanulmányait, amit 1956 utáni letartóztatása szakított félbe. Versei miatt perbe fogták, s egy év börtönre ítélték. Költészetének alakulására is hatással volt a börtönben töltött egy év. A világgal folytatott küzdelemtől az azonosulásig, az öntanúsítástól a kételyek megfogalmazásáig, a viaskodásoktól a megértésig vezetett Buda Ferenc útja.

A nagyobb terjedelmű kompozíciók mellett a rövid versek is feltűntek költői világában, jól mutatják ezt újabban írott haikui. Ezt a tizenhét szótagos japán versformát teljesen a maga világához asszimilálta, költészetének nyelvi gazdagsága, ereje, tudatossága roppant erővel mutatkozik meg a lélek rezdüléseit vagy éppen a világ abszurditását kifejezve. Nyelvészeti, néprajzi, történeti, földrajzi érdeklődése a közép-ázsiai török nyelvű népek világa felé irányult.

Többször járt Kazahsztánban és Kirgiziában, ennek eredményekét jelentek meg műfordításkötetei is. A Forrás folyóirat a kezdetektől meghatározó szerzőjének tekinti,1986-tól a lap főmunkatársa. Munkássága, érdeklődése a Forrás világát is meghatározza, az induló költőkre nagy hatást gyakorol. Jelentős szerepe van abban, hogy a térségben megőrződött a vers szeretete. Számos verseskötete jelent meg, emellett jelentős a műfordítói tevékenysége is: többek között baskír, finn, kirgiz, lapp, mari, mordvin, török, udmurt fordításai ismeretesek. Újabban Rendkeresés címmel a Forrásban jelenteti meg tűnődéseit, jegyzeteit, naplóbejegyzéseit. 2002 óta a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja. Munkásságát több díjjal ismerték el: többek közt 2005-ben Kossuth-díjjal tüntették ki, 2011-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét. Jelenleg prózai kötete mellett verseket ír és egy ujgur népmesegyűjteményen is dolgozik.

Dr. Hoffmann István a Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének igazgatója, a Magyar Tudományos Akadémia doktora. A magyarországi történeti helynévkutatás meghatározó alakja. Az általa vezetett tudományos műhelyt a nyelvtörténet és a történeti helynévkutatás hazai és nemzetközi szinten elismert központjaként tartja számon a magyar tudományos élet. Oktatói munkája során számos középiskolai magyar nyelv- és irodalomtanárnak tanította a nyelvészet különböző területeit.

Hallgatói tucatnyi díjat, köztük öt nagydíjat nyertek tudományos diákköri konferenciákon. 1997-ben az oktatási miniszter Iskolateremtő Mestertanár címmel tüntette ki. Meghatározó szerepe van a Debreceni Egyetemen folyó doktorképzésben, vezetésével többen doktori címet szereztek, öt tanítványa egyetemi oktató. Tudományos érdeklődését a kezdetektől a helynevek iránti vonzalom határozta meg.

E témakörben három önállóan és további három, társszerzőkkel jegyzett monográfiája, valamint közel száz tanulmánya jelent meg. Tudományos és oktató munkája kiemelkedő térségünk kulturális értékeinek megőrzése szempontjából azáltal is, hogy a térség településeinek nyelvi, névrendszertani feldolgozását végezte el, s végzi a Magyar Digitális Helynévtár kutatási projekt keretében. Fő kutatási területe mellett foglalkozott a magyarnak idegen nyelvként való tanításával. Szerkesztője és társszerzője a Hungarolingua című magyar nyelvoktató tananyagsorozatnak. Szakmájában és az egyetemen belül számos közéleti feladat ellátásában vett részt.

Tiszai Zsuzsa és Lovas Bálint mindketten a Debreceni Hajdú Táncegyüttesben „nőttek fel”. Érettségi után több gyermek- és ifjúsági csoportot neveltek, majd 1994-től a felnőtt együttes művészeti vezetőiként átvették az immár 57 évre visszatekintő, nagy múltú táncegyüttes irányítását. A gyakorlati ismeretek elsajátítása mellett a néprajzi egyetem és a táncművészeti főiskola elvégzésével alapozták meg elméleti szaktudásukat. Az együttest vezetésük alatt az országos minősítő rendszerben immár negyedik alkalommal a legmagasabb fokozatra minősítették, így méltán tartozik Magyarország öt legjobb együttese közé.

Meghatározó egyéniségei a debreceni, hajdú-bihari és az országos néptánc szakmának. Több civil szervezetnek is tagjai, illetve tisztviselői. Városi, megyei és regionális néptánc-fesztiválok és továbbképzések szervezésében vesznek részt. A pedagógiai munka mellett folyamatos néprajzi gyűjtéseket végeznek.

Alkotói tevékenységük a színpadi koreográfiákban testesül meg. Rendszeresen készítenek koreográfiákat felkérésre az ország különböző részein. Országos tanfolyamok előadói, rendszeresen zsűriznek megyei, regionális és országos fesztiválokon. Vezetésük alatt csoportjaik és az együttes évről évre kiemelkedő országos eredményeket értek el. Rendszeres meghívottai a budapesti országos néptánc-antológiáknak; a Debreceni Hajdú Táncegyüttessel elnyerték a Hajdú-Bihar Megyei Területi Príma-díjat; a szakminisztérium Csokonai Vitéz Mihály közösségi díját; valamint a város Kölcsey Ferenc ösztöndíját.

A Kárpát-medence néphagyományainak megismerése mellett legfőbb célkitűzésük Debrecen és környéke népszokásainak, tánc- és zenei hagyományainak összegyűjtése. Felvállalták és végzik a Hajdúság és a Hortobágy néptánckincsének, hagyományainak felkutatását és népszerűsítését. Ennek érdekében már öt alkalommal szervezték meg az Országos Pásztortánc-találkozót és -versenyt a Hortobágyon. Másik céljuk a debreceni cívis hagyományok, viseletek újraélesztése, melyet az „Egyet lép az ősi város” című tánckölteményben már felvillantottak.

A Hatvani-díjat a közgyűlés azon személyeknek adományozza, akik a város fejlesztése érdekében a természettudományok, a gazdasági élet, az egészségügy, a szociális tevékenység, az idegenforgalom és a környezetvédelem területén kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki, valamint átfogó életmű elismeréseként. Idén dr. Lovas István akadémikus, emeritus professzor, valamint dr. Szilvássy Zoltán, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese vehette át a díjat.

Dr. Lovas István a magyar fizika, különösen az elméleti magfizika, a nukleáris tudományok közismert és hazánkban napjainkban csaknem megkerülhetetlen, nemzetközileg elismert alakja dr. Lovas István akadémikus. A Debreceni Egyetemen az ő úttörő tevékenységének eredményeként indult el az elméleti magfizika oktatása, ami nélkülözhetetlen kiegészítője a Debrecenben évtizedek óta elismerésnek örvendő magfizikai iskolának.

Az elméleti magfizika területén folytatott tudományos kutatásainak eredményei nemzetközi jelentőségűek. Ezek közül ki kell emelnünk a 36-os tömegszámú klórizotóp alap- és gerjesztett állapotaira vonatkozó eredményeket, továbbá általában a magreakciókban jelentkező rezonanciajelenségekre, valamint a maganyag halmazállapot-változásaira vonatkozó számításokat. Kimagasló tudományos munkássága és személyisége számtalan tudós pályafutására hatott döntő módon. Oktatási és tudományos tanácsadási tevékenysége szintén kiemelkedő. Hazai egyetemi előadásain kívül öt évig tartott részecskefizika kollégiumot a Babes-Bolyai Tudományegyetemen, s a Nagyváradi Egyetemen 10 évig oktatta Az anyag építőkövei címet viselő és az asztrofizika tárgyakat.

Dr. Szilvássy Zoltán egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, a Debreceni Egyetem rektorhelyettese, az Általános Orvostudományi Kar Farmakológiai és Farmakoterápiai Intézetének igazgatója. Több szak hallgatói körében a magyar és angol nyelven oktatott farmakológia tantárgy mellé bevezette a farmakoterápia című tantárgyat. Vezetése alatt indult a táplálkozástudományi mesterképzés.

Személyéhez kötődik az intézeten belül létrehozott Tradicionális Kínai Phytopharmacologiai (nem önálló) Tanszék, az első ázsiai medicinával foglalkozó magyar egyetemi egység. Kutatásai nem lezártak, számos kooperációt kínálnak a kardiológiával, a klinikai farmakológiával, az érbetegségekkel, az anyagcsere-problémákkal foglalkozó klinikusok és más szakemberek számára. Az inzulin-érzékenyítő molekula iránt jelentős az ipari érdeklődés. Intézetével számos iparvállalatnak végez alkalmazott kutatómunkát. Hat szabadalma született, illetve három hasznosítási vállalatot hozott létre. A Debreceni Egyetem aktív közéleti szereplője.

A Hajós Alfréd-díjat 1995-ben alapította Debrecen város közgyűlése. A díj a versenysportban, a szabadidősportban és az utánpótlás-nevelésben, a sportvezetői, edzői szakterületen magas színvonalú munkát végzőknek, azon sportolóknak, akik kimagasló eredményeket értek el, illetve a testnevelés és diáksport területén éveken keresztül kifejtett kiemelkedő sportszakmai, oktató munkáért, maradandó értékeket teremtő tevékenységért adományozható egyéneknek és közösségeknek egyaránt. 2011-ben Herczeg András edző, a Debreceni Labdarúgó Akadémia ügyvezetője és Orendi Mihály, a Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft.ügyvezetője részesült ebben az elismerésben.

Herczeg András labdarúgó, edző. Vezetése alatt a DVSC labdarúgócsapata legnagyobb sikereit érte el a hazai és a nemzetközi porondon egyaránt. Gyermekkorában a Debreceni Sportiskola játékosaként ismerkedett meg a labdarúgással. A Debreceni Sportiskolából egyenes út vezetett a DVSC felnőtt csapatához, ahol öt évet töltött el. Legnagyobb sikere az NB II-es bajnokság megnyerése volt a debreceni csapattal.

1974 és 1988 között több labdarúgócsapatban is megfordult: játszott Hajdúszoboszlón, Hajdúböszörményben, illetve Karcagon is. Visszavonulása után, 1988 és 1995 között a Debreceni Sportiskolában edzősködött. Sikeres szakmai munkája eredményeképp 1994-ben a DVSC felnőtt csapatának pályaedzője lett Garamvölgyi Lajos, majd Dunai Antal mellett. 1997 áprilisától másfél évig a DVSC felnőtt csapatának vezetőedzője, 1998−1999-ben pedig Dunai Antal mellett az olimpiai válogatott szakmai stábjában kapott helyet.

2001-ben szerződött Tiszaújvárosba, de a rövid kitérő után visszatért a debreceni utánpótlás-neveléshez, illetve a debreceni fiókcsapatként működő Létavértes vezetőedzőjeként dolgozott. 2004 és 2007 között ismételten a DVSC pályaedzője, majd 2007 és 2010 között a „Loki” klubmenedzsere volt. Kiváló szakmai munkáját jelzi, hogy ötszörös magyar bajnok, kétszer Magyar Kupa-győztes, kétszeres Szuper Kupa-győztes lett a csapattal. A magyar futball elmúlt tíz évének legnagyobb eredményét produkálva a 2009−2010-es szezonban a Bajnokok Ligája, a 2010-2011-es szezonban pedig az Európa Liga főtáblájára vezette a DVSC csapatát. Jelenleg a Debreceni Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft. ügyvezetője.

Orendi Mihály 1999 óta Debrecen sportéletének meghatározó egyénisége, a Debreceni Sportcentrum Kiemelkedően Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. Pályáját testnevelő tanárként, illetve szakedzőként kezdte. Az újfehértói gimnáziumban végzett áldozatos munkájának eredménye egy középiskolai országos bajnoki cím atlétika, illetve megyei bajnoki cím kosárlabda sportágban. Eltökéltségének és találékonyságának kitűnő példája annak a futópályának a megálmodása és megvalósítása, amely a gimnáziumot és a helyi kollégiumot kötötte össze, megteremtve ezzel a helyi atlétika sportág alapjait.

Az 1980-as és 90-es években Nyíregyházán dolgozott, ahol a városi stadion vezetője lett. Fő szervezője volt a Nyíregyházán 1995-ben megrendezett Junior Atlétika Európa-bajnokságnak. Az ezredfordulót követő egy évtized alatt munkájának köszönhetően Debrecen városa felkerült a világ sporttérképére. Szervezője volt hat világbajnokságnak, tizenegy Európa-bajnokságnak, számos nemzetközi és hazai sporteseménynek. Munkája során kiemelt figyelmet fordított az utánpótlás-nevelésre.

A magyar sportiskolák között, valamint a felnőtt nemzetközi és hazai mezőnyben a Debreceni Sportcentrum-Sportiskola versenyzői évek óta számtalan kiemelkedő eredményt érnek el. Jelenleg tizenkét szakosztályban 1200 gyerek sportol nap mint nap a sportiskola keretei között. Orendi Mihály több sportág (atlétika, triatlon, úszás) felkarolásában és városunkban történő meghonosításában vállalt szerepe példaértékű mindannyiunk számára. Az olimpiai mozgalomban végzett munkájáért 2008-ban a Magyar Olimpiai Bizottság kitüntetését, a MOB-díjat vehetett át.

Az elismerések átadását követően a kitüntetetteket Kósa Lajos polgármester személyre szóló, s személyes hangvételű beszéd keretében méltatta, majd a díjazottak nevében Buda Ferenc szólt. A kitüntetettek tiszteletére Berecz András Kossuth-díjas előadóművész mesélt el egy tanulságos történetet.