Európában 80 millió fogyatékossággal élő ember van, akik közül Nyugat-Európában mindössze kb. 40%-uk, míg Kelet-Európában csak kb. 15-20%-uk rendelkezik munkahellyel. Ez a helyzet a gazdasági és pénzügyi válság idején különösen nagy hátrány, hiszen a fogyatékos emberek mind munkaerőként, mind fogyasztóként és adófizetőként is jelentős mértékben hozzájárulhatnának a válságból való kilábaláshoz. Fogyasztóként ugyanakkor sokszor szóba sem kerülnek, hiszen sem az épített környezet, sem a szolgáltatások, sem pedig a termékek nagy része nem akadálymentes, így azokat nem tudják használni. Kósa Ádám a hétfői plenáris vitában rámutatott, hogy nem lehet a fogyatékossággal élők bevonása nélkül elérni az EU2020 céljait, beleértve a 75%-os foglalkoztatási szintet.

A jelentés a nemzetközi fogyatékosságügyi mozgalom jelszavának, a “semmit rólunk, nélkülünk”-elv szellemiségén alapul. A megfogalmazott javaslatok számos hazai és európai szervezettel, az Európai Bizottsággal és a magyar elnökséggel együtt kerültek kidolgozásra. Számos konzultációra került sor társadalmi szervezetekkel és a civil szférával is, melynek keretében szervezett szeptember eleji közmeghallgatáson, Viviane Reding alapjogi illetve Andor László foglalkoztatáspolitikai biztos is teljes támogatásukról biztosították a jelentéstevőt.

A jelentés két legfontosabb, valamennyi frakció által támogatott prioritása: a jelnyelvek és akadálymentes kommunikációs eszközök szorgalmazása a siketek, nagyothallók és látássérültek részére, valamint az inkluzív oktatási rendszer ajánlása a szülők nagyobb fokú bevonásával és a korai fejlesztés intenzívebb támogatásával. Számos egyéb kevésbé ismert terület is említésre kerül a jelentésben, mint például elkötelezettség új innovációs fejlesztések elterjesztése mellett (infó-kommunikációs technológia és GPS).

Kósa Ádám szerint felelőtlenség az EP baloldal frakciói részéről, hogy a fogyatékkal élő emberek esélyegyenlőségének érvényesülését hátráltatják. A baloldali frakciók ugyanis ezt a kérdést az évek óta húzódó, ún. horizontális antidiszkriminációs irányelv részeként rendeznék, míg a néppárti álláspont a jövőre előterjesztett ún. Európai Akadálymentesítési Jogszabálycsomagban szerette volna a kérdést előrelendíteni. A néppárti javaslatot az EP baloldali többsége leszavazta s ezzel nemet mondott a fogyatékos emberek helyzetének gyorsabb rendezésére. "Nem szabad, hogy a fogyatékossággal élő emberek helyzete politikai játszmák áldozatává váljon, mert az ő problémáik nem tudományos-akadémiai jellegűek, hanem nagyon is hétköznapiak: az infó-kommunikációs és fizikai akadályok valós és objektív hátrányok, amelyek függetlenek pl. a vallástól, vagy bármilyen, a kultúrát is befolyásoló nézőponttól".

Kósa Ádám szerint különösen fontos, hogy a fogyatékosságügy kérdésében az Európai Parlament szerepe nőjön és gyors, kézzelfogható eredmények szülessenek. A jelentésben szereplő javaslatok biztosítják az ezt elősegítő intézményi kereteket. A néppárti politikus reményét fejezte ki, hogy jelentésének ajánlásait az Európai Akadálymentesítési Jogszabálycsomag 2012 végére megvalósítja, ezáltal lehetőséget teremtve a fogyatékossággal élők társadalmi befogadására, s az európai munkaerőpiac élénkítésére.