Az előkészítés során két változatot dolgoztak ki: az "A" változat szerint a DRV Zrt. által üzemeltetett mohácsi vízbázisból nyernék az ivóvizet, míg a "B" változat a bogyiszlói Duna-parton, újonnan létesítendő, parti szűrésű kutakkal számol. Számítások szerint az első 4,3 milliárd, utóbbi 3,4 milliárd forintos beruházást jelentene, és az üzemeltetési költség is a bogyiszlói változat esetében alacsonyabb.
Horváth István jelezte: a szekszárdi önkormányzat a közelebbi, bogyiszlói vízbázis megvalósításában érdekelt; az operatív program bíráló bizottsága várhatóan ez év végéig dönt arról, melyik változatot támogatja - tette hozzá. Az új vízbázis 2014 őszén válthatja fel a jelenlegit, ami azért is fontos, mert hidrogeológiai modellezések szerint a korábban használt, lőtéri ivóvízbázis területén 1993-ban feltárt diklóretilén-szennyezés 5-7 éven belül lehetetlenné teszi a vízellátást Szekszárdon.
A jelenleg használt, Sió-parti vízbázist úgy védik a szennyezéstől, hogy a vízbázis és a szennyező góc között tíz kút szívóhatással gátolja meg a diklór-etilén eljutását az ivóvízkutakhoz. A döntően állami forrásból végzett kármentesítés évente 80-100 millió forintba kerül, a szekszárdi önkormányzat évi mintegy 20 millió forinttal járul hozzá a védekezéshez - mondta Szekszárd polgármestere.