A munkavállalók Európai Unión belüli mobilitásának előmozdítását és szabad mozgást korlátozó átmeneti intézkedések felszámolását Őry Csaba, a Foglalkoztatási és Szociális Bizottság néppárti koordinátora már 2006-ban szorgalmazta parlamenti jelentésében. 2011. május elsejével az EU15-höz tartozó utolsó két "régi" tagállam - Ausztria és Németország - is feloldotta átmeneti korlátozó intézkedéseit a 2004-ben csatlakozott nyolc tagállam munkavállalói előtt, a 2007-ben csatlakozott Bulgária és Románia munkavállalóival szemben azonban továbbra is átmeneti korlátozó intézkedéseket alkalmaz több tagállam.
Őry Csaba szerint a szabad munkaerő-áramlás ösztönzése egész Európa számára kiemelt fontosságú, hiszen az a versenyképességet, a foglalkoztatást és a gazdasági növekedést egyszerre fokozza. "Éppen ezért mindent meg kell tennünk, hogy a bolgár és romániai munkavállalók is mihamarabb szabadon vállalhassanak munkát az Európai Unió egész területén, mely által az egységes és szabad uniós munkaerőpiac megvalósulhat" - hangsúlyozta a néppárti politikus.
Az egységes és szabad uniós munkaerőpiac megteremtése mellett a munkavállalói készségek fejlesztése is elengedhetetlen a pénzügyi és gazdasági válság hatásainak leküzdése, valamint az uniós foglalkoztatási arány növelése érdekében. Az új készségekről és munkahelyekről szóló ma elfogadott jelentés az Európai Bizottság azonos nevű ún. zászlóshajó kezdeményezésére reflektál, alapjaiban támogatva, azonban több ponton ki is egészítve azt.
"Úgy tűnik, bajban gyorsabban tanulunk. A gazdasági kormányzás terén a közelmúltban megvalósult szorosabb együttműködés után a foglalkoztatás és szociálpolitika terén is egyre inkább együtt kell gondolkodnunk, együtt kell működnünk" - hívta fel a figyelmet Őry Csaba tegnapi plenáris felszólalásában. "A frakció támogatja az Európai Bizottságnak az EU 2020 megvalósítására irányuló ezen kezdeményezését. Egyre rugalmasabb munkaerőpiacokra van szükségünk!" - tette hozzá a fideszes EP-képviselő. Őry Csaba szerint a strukturális feszültségek jelentik a tagállami munkaerőpiacok rákfenéjét, vagyis hogy a magas munkanélküliségi ráta a képzetlen, vagy nem megfelelően képzett munkavállalók magas arányával párhuzamosan van jelen. Őry Csaba felszólalása zárásaként hangsúlyozta a kis-és közepes vállalkozások támogatásának fontosságát, valamint az atipikus munkavégzési formák jelentőségét.
Háttér: Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a globális gazdasági válság következtében a munkanélküliség aránya 9,5%-ra nőtt az Európai Unióban, ami összesen 22,828 millió embert jelent, akiknek 19,4%-a tartósan munkanélküli. Az ifjúsági munkanélküliség aránya 20,4%, és egyes tagállamokban eléri akár a 40%-ot is. Az EU 2020 stratégia öt célkitűzésének egyike, hogy 2020-ra 75%-ra növeljük a 20–64 éves korú nők és férfiak foglalkoztatási arányát. Az Új készségek és munkahelyek menetrendje a hét zászlóshajó kezdeményezés egyikre, amelyben négy prioritást határozott meg az Európai Bizottság, ezekhez 13 konkrét intézkedést rendelve. A négy prioritás: működőképesebb munkaerőpiacok létrehozása; képzettebb munkaerő; a munkaminőség és a munkafeltételek javítása; a munkahelyteremtést és a munkaerő-kereslet növekedését segítő határozottabb szakpolitikai intézkedések bevezetése.