Lázár János emlékeztetett arra, hogy a Fidesz hajdúszoboszlói kihelyezett frakcióülésén már koncepcionális szinten tárgyalt a bírósági és ügyészségi szervezet átalakításáról. Felhívta a figyelmet arra is, hogy fél évvel ezelőtt Áder Jánost bízták meg a tervezet kidolgozásával. A benyújtott törvényjavaslatokhoz, illetve a költségvetési törvényhez a mai napon a bírósági és ügyészségi munka erősítése és elismerése érdekében módosító javaslatot fogunk benyújtani – szögezte le a Fidesz frakcióvezetője.
Tiszta viszonyokat kell teremteni
Navracsics Tibor leszögezte: az igazságügyi reform jogi kereteit szolgáló jogszabályok megalkotásánál a függetlenséget és a hatékonyságot tartották szem előtt. „Ma úgy érezzük, hogy mind a bíróságok, mind az ügyészségek függetlensége olyan alapvető érték, és ezek megtartása olyan alapvető érdek, amelyeken az új jogszabályok sem fognak változtatni” – jegyezte meg a függetlenség kapcsán. A közigazgatási és igazságügyi miniszter nem is lát a magyar politikai életben olyan szereplőt, aki a megoldásaival, javaslataival érdemlegesen átírná a bíróságok vagy ügyészségek függetlenségének elvét. A függetlenség olyan alapérték, amelynek érintetlennek, és érinthetetlennek kell lennie – húzta alá. A politikus arról is beszélt, hogy meg kell teremteni azokat a jogszabályi feltételeket, amelyek olyan személyzeti és intézmény-építési lépéseket generálják majd, melyek hatékonnyá teszik a magyar igazságszolgáltatást. Ennek kapcsán elmondta, jelenleg a magyar igazságszolgáltatás sok esetben lassan működik. Időnként és bizonyos területeken olyannyira lassan működik, hogy már a jogbiztonságot, illetve a jogállamba vetett hitet fenyegeti – fűzte hozzá.
A miniszterelnök-helyettes szerint tiszta viszonyokat kell teremteni az intézményi hierarchiában, legyen szó akár illetékességi vagy hatásköri szabályokról, akár az intézmények egymáshoz való viszonyulásában, illetve a személyzeti politikában is. Az utóbbi kapcsán aláhúzta: olyan környezetet kell kialakítani, amelyben a bírák és az ügyészek, illetve a bíróságokon és az ügyészségeken dolgozó emberek érdekeltek legyenek abban, hogy a rendszerben bennmaradjanak. Megteremtsük az anyagi érdekeltséget és a jólétet ahhoz, hogy akik itt dolgoznak, azok függetlenül, pártatlanul és hatékonyan tudják végezni a munkájukat - fűzte hozzá.
A Fidesz frakcióvezetője kiemelte, az új törvények hatásait a választópolgárok is érzékelhetik majd. A változás fokmérője az, hogy milyen gyorsan történik az ügyek intézése – fűzte hozzá Lázár János.
Úgy folytatta, abban is kérték Áder János tanácsát, hogy hogyan lehetne egzisztenciális értelemben megőrizni a bírák függetlenségét, és hogyan lehetne ugyanezt az ügyészek esetében is garantálni. Mint mondta, az elmúlt hónapokban a képviselő számos szakmai és politikai egyeztetést lefolytatott.
Új kerületi bíróságot hoznak létre
Áder János az igazságszolgáltatásra vonatkozó javaslat problémái közül első helyen említette a központi igazságszolgáltatási régió, azaz Pest megye és Budapest kérdését, hiszen – mint fogalmazott – itt vannak legjobban lemaradva a bíróságok, itt húzódnak el leginkább a bírósági ügyek.
Az európai parlamenti képviselő ismertette, megoldásként a X., XIV., XVI. és XVII. kerület vonatkozásában egy új, kerületi bíróságot hoznának létre, amely a Pesti Központi Kerületi Bíróságot tehermentesítené.
Arról is beszélt, döntést hoztak abban, hogy a kormány támogatni fogja a Pest Megyei Bíróság épületének felújítását, vagy az intézmény egy új épületbe való átköltözését.
Szólt arról is, a bírók adminisztratív terheinek enyhítése végett jövőre 200 fővel bővítenék a bírósági ügyintézők számát; 180 fővel nőne a bírósági titkárok száma, ezzel párhuzamosan pedig 20 új ügyészi státusz létesítésére is sor kerülne.
Áder János megjegyezte azt is, hogy a költségvetés feladata lesz a mozgó bírói státuszhoz szükséges pótlék biztosítása.
A politikus bejelentette, javasolni fogják a címpótlék gyakoribb adományozását és hogy ez az illetmény 20 éves szolgálati idő után automatikusan járhasson a bíráknak. Ennek következtében a helyi bíróságokon dolgozó bírók magasabb javadalmazására nyílna lehetőség – mutatott rá Áder hozzátéve, mindez vonatkozna az ügyészekre is.
Az európai parlamenti képviselő végül arról beszélt, javaslata szerint – amit a kormány és a Fidesz-frakció is támogatott – a bírák 13. havi fizetése jövőre úgy szűnne meg, hogy ennek teljes összege az alapbérbe integrálódna. Abban is sikerült döntést hozni, hogy a bírók és az ügyészek közötti jövedelemkülönbséget kompenzálják, az elképzelések szerint az ügyészi bérek az azonos szinten dolgozó, azonos szolgálati idővel rendelkező bírók illetményével egyeznének meg a jövőben – húzta alá Áder János.
"Egyértelmű volt a szakma véleménye"
Arra a kérdésre, hogy elképzelhető-e, hogy Áder János betölt valamilyen tisztséget majd az új igazságügyi rendszerben, a képviselő úgy reagált: „a válaszom világos és egyértelmű: a törvény világosan rendelkezik arról, hogy az Országos Bírói Hivatal elnöke és a Kúria elnöke csak a bírák közül kerülhet ki”. Ezzel kapcsolatban Lázár János kiemelte, hogy a törvényjavaslat elfogadása után a köztársasági elnök fog javaslatot tenni a tisztségek betöltésére. A tervezet arról is rendelkezik, hogy a tisztségtől való megfosztás lehetőségének kezdeményezését is a köztársasági elnök számára hagyja meg – tette hozzá.
A bírák világosan elmondták nekem a tanácskozások során, hogy melyek azok a problémák, amelyeket meg kell változtatni – szögezte le Áder János. Testületi felelőtlenség, lassú döntéshozatal, nem operatív a szervezet irányítása, helyi lobbiérdekek befolyásolják adott esetben a döntéseket – sorolta a fideszes politikus. Úgy fogalmazott: egyértelmű volt a szakma véleménye abban, hogy a hatékonyság érdekében a Kúria feleljen a szakmai irányításért, és emellett szükség van egy operatív-menedzser szemléletű vezetésre is.
Verespatak ügyével kapcsolatban Áder János leszögezte, úgy látja, van egy kormányzati tárgyalási készség az RMDSZ részéről. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon politikai egyetértés van a cianidos bányászati technológiák betiltásában, és ugyanilyen többséget sikerült elérniük a kérdésben az Európai Parlamentben is.
Abban bízom, hogy a jogalkalmazás sokkal szigorúbb lesz, mint a korábbi időszakban volt – válaszolta az uzsorázásra vonatkozó kérdésre Navracsics Tibor.